Pszichológiai alapismeretek
jegyzet
Pszichológiai alapismeretek = jele ➔ Ψ
ógörög ψυχή [pszükhé] „lélek” és λογία [logía] „tudomány, ill. -valaminek a- tanulmányozása” szavakból) az emberi gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány. A pszichológia születését a legtöbb pszichológiatörténeti könyv 1879-re datálja és Wilhelm Wundt nevével kapcsolja össze. Az azóta eltelt idő során sokban formálódott a pszichológia: több egymás mellett létező elméleti irányzat született, megalakultak a főbb kutatási területek, és az alkalmazott területek száma is megemelkedett.
= LÉLEKTAN az emberi pszichén belüli folyamatok, szabályszerűségek
= VISELKEDÉS TUDOMÁNY az emberi magatartást vizsgálja
Paradigma * erre épül a tudomány
Ψegymással versengő elméletek halmaza
Ψnem egységes tudomány
A Ψ 3 szempont alapján lehet felosztani
-
elméleti irányzatok szerint
-
kutatási alapterület szerint
-
alkalmazott területek szerint
A Ψ elméleti irányzatai
Pszichoanalízis
Gestalt pszichológia
Behaviorizmus
Kognitív pszichológia
Ökológiai pszichológia
Evolúciós pszichológia
A Ψ belüli elméleti irányzatok vagy iskolák (a tudományfilozófiábanparadigmák) egy-egy komplex emberképet magukba foglaló nézetrendszerek. Meghatározzák hogy követőik mit előfeltételeznek az ember legalapvetőbb természetéről, hajlamairól, lehetőségeiről. A választott elméleti irányzat így szakmailag vezeti a gyakorló pszichológust mind a kutatásokban mind az alkalmazott területeken folyó munkában.
A Ψ -ban jelenleg több elméleti irányzat képviselteti magát melynek következtében minden pszichológus kiválaszthatja a hozzá legközelebb álló előfeltevésrendszert, kombinálhatja a különböző iskolák meglátásait, módszereit sokszínűvé és hatékonyabbá téve saját munkáját.
Mivel az elméleti irányzatok - kialakulásukat tekintve - szoros összefüggésben vannak más történelmi eseményekkel illetve tudományos felfedezésekkel, ezeket a nézetrendszereket a pszichológia története kapcsán szokás megemlíteni.
A Ψ kutatási alapterületei
Általános lélektan
Szociálpszichológia
Személyiségpszichológia
Fejlődéspszichológia
A kutatási alapterület szerinti felosztás a pszichológia négy ágát foglalja magában. A négy ág az emberi működés négy legfontosabb területe szerint szerveződik: általános pszichológia, szociálpszichológia, személyiségpszichológia, fejlődéspszichológia. A négy ág közös jellemzője, hogy empirikus módszerrel dolgoznak, felhasználva több más természettudomány (például az élettan, a sejtbiológia, a neurobiológia, a biokémia, a matematikai statisztika stb.) eredményeit.
A Ψ alkalmazott területei
Az alkalmazott irányzatok szerinti felosztásban azok a területek jelennek meg, amik a kutatásokból nyert adatokat a gyakorlati munka során használják fel. Az alkalmazott pszichológia legfontosabb területei:
I. WUNDT* (német filozófus)
introspekció (önmegfigyelés) néplélektan – tömeglélektan
egyes kultúrák egymásra hatása
-
a tárgy hogyan jelenik meg a fejben - lefektette a lélektan alapjait
(hibás elmélet ha már figyelem nem ugyan az)
Sigmund FREUD*
A hisztériát vizsgálja
HYSTERIA - lelki eredetű probléma miatt testi funkciókiesés bénulás, vakság
pszichoanalízis (lélekelemzés) a testi megbetegedések mögött az esetek többségében megoldatlan , megoldhatatlan lelki problémák állnak. ( olyan mint a nátha, gyógyítható)
-
módszer
-
elmélet
-
gondolkodásmód
II. 1920-as évek AMERIKA
Felmerül az igény egy más szemléletmódra!
BEHAVIORIZMUS - viselkedés lélektan
Az elmét nem vizsgálja, ⇨nem tudom mi van benne!!! (hasznos tudomány)
-
STIMULUS REACTION - környezeti ingerek (stimulus) és a rájuk adott reakciókat vizsgálja
Emiatt szokták S-R pszichológiának is nevezni.
S R
inger emberi elme válasz
S R
vizsgálja nem vizsgálja vizsgálja
(Inger-válasszal foglalkozik, a test belső folyamatával nem.)
-
Az elmélet szerint a viselkedést a tanulás befolyásolja
-
Nagy hatással voltak rá IVAN PAVLOV eredményei
-
Leghíresebb képviselői: B.F.SKINNER, J.B.WATSON
Kísérlet (WATSON)
I. fázis
Egy patkányfuttatóban elhelyezett egy patkányt, és a másik végére pedig egy darab sajtot rakott. A patkány végigfutott a futtatóban, majd megette a sajtot.
II. fázis
Ismét elhelyezett egy patkányt ugyanott, de a patkány és a sajt közé egy üveglapot tett, majd a patkány megint futni kezdett a sajtért, viszont beleütközött az üveglapba.
III. fázis
Ismét mindent elhelyezett úgy, mint az előbbiekben, az üveglapot kivette, de a patkány már nem futott el a sajtért, mint azelőtt, mert megtanulta, hogy az fáj.
WUNDT-i hagyományok
1.Az akadémikus Ψ megszületése Európában
Wilhelm Wundta Lipcsei egyetemen 1879-ben alapította meg az első kizárólag pszichológiai kutatással foglalkozó laboratóriumot. Európában ezt a dátumot tekintik a modern pszichológiatudomány kezdetének. Wundt munkásságának jelentősége mára már nem a konkrét eredményeiben, hanem az alapító és szervezőtevékenységében rejlik.
Azt, hogy a logika a helyes gondolkodásformák tudománya, sokan úgy is értették, hogy a logika a gondolkodással foglalkozik. Ebben az esetben a logika a kognitív pszichológia része lenne. A logika tudományát határozottan a pszichológia részének tekintette, a pszichologizmus egyik legjelentősebb képviselője. Ezen felfogás ellen sokan érveltek . (wundti strukturalizmus a lelki élet alkotóelemeit vizsgálta)
2.Gestalt- Ψ = alaklélektan
Az alaklélektan a két világháború között Németországban élte fénykorát. Az észlelés és gondolkodás folyamatait vizsgálta. Ellentétben a wundti strukturalizmussal, az alaklélektan nem a lelki élet alkotóelemeit, struktúráit kívánta meghatározni, hanem az egészlegességre helyezte a hangsúlyt. Híres mottójuk: Az egész több, mint a részek összege. Jeles képviselői: Kurt Koffka, Max Wertheimer és Wolfgang Köhler.
Hitler hatalomra kerülésével a Gestalt-pszichológia képviselői az Egyesült Államokba emigráltak, ahol ekkoriban a behaviorizmus volt az uralkodó pszichológiai nézőpont, ezért az irányzat elvesztette jelentőségét. A mai modern kognitív pszichológia kezdi újra felfedezni és saját nézetrendszerébe beépíteni az alaklélektan eredményeit.
Vizsgálták a mozgásfelismerést, a méretmegítélést és a színek különböző megvilágításban való észlelését. Fő kérdése, hogy a szerveződés vajon a világban magában megy-e végbe, vagy az emberi elme hozza létre a rendezett észleletet.
ÉSZLELÉS ÉRZÉKELÉS hogyan???
érzékszervek működése – agyba hogy jut?
3.KOGNITÍV- Ψ 1950-es évek
Ma vezető pszichológiai irányzat !
A megismerési, mentális folyamatokkal foglalkozik. (Különböző irányzatok integrációja.)
A kognitív Ψ az 1960-as években váltotta fel behaviorizmust. A kogníció megismerést jelent, a kognitív pszichológia az emberi megismerő folyamatokkal foglalkozik, mint például az észlelés, érzékelés, gondolkodás, döntéshozás, problémamegoldás, nyelv. Megőrizte a behaviorizmus objektivitásának szigorúságát, de a jelenségek magyarázatában megengedi az olyan, közvetlenül nem megfigyelhető fogalmak használatát, mint a mentális reprezentáció.
Tudomány területek melyekben megjelent a Kognitív szemlélet
A világról milyen reprezentációt hoz létre. A megismerést egyetlen közös folyamatként kezeli, az információfeldolgozási-felfogási elmélet szerint a külvilág ingerei egyre elvontabb reprezentációkként képződnek le. Így ismét az ember belső mechanizmusaira tereli a figyelmet, de nem használja már az introspekciót a megismerés eszközeként, helyette egyik fő vizsgáló módszere a modellálás. )
4.Dinamikus iskolák folyamatos változás – Közös alapjuk a pszichoanalízis.
A pszichoanalízis sok kisebb ágra esik
(Ma a kognitív és dinamikus kutatók ugyan azt mondják, csak más szavakkal!)
III. HUMANISZTIKUS Ψ 1960-AS ÉVEK
HUMANISZTIKUS Ψ= ÉRTÉKORIENTÁLT Ψ
Az önmegvalósításra, a személyiség optimális fejlődésére helyezi a hangsúlyt.
Világképe optimistább, mint a pszichoanalízis elfojtott szexualitásra épülő elmélete, vagy a behaviorizmus mechanikus inger-válasz koncepciója. A humanisztikus pszichológia szerint az emberben van valami, ami az állati, biológiai létezésen túlmutat és megfelelő körülmények között kifejlődve az emberi természet alapvetően jó.
Az emberek lelki működése, az egyedi tapasztalatokon alapul. (az emberekben rejlő lehetőségek kiteljesítése)
Fő képviselői: Abraham Maslow (szükséglet hierarchia), Carl Rogers (ügyfélközpontú terápia).
A Ψ KUTATÁSI TERÜLETEI
A kutatási alapterület szerinti felosztás a pszichológia négy ágát foglalja magában. A négy ág az emberi működés négy legfontosabb területe szerint szerveződik: általános pszichológia, fejlődéspszichológia , szociálpszichológia, személyiségpszichológia,.
A négy ág közös jellemzője, hogy empirikus módszerrel dolgoznak, felhasználva több más természettudomány (például az élettan, a sejtbiológia, a neurobiológia, a biokémia, a matematikai statisztika stb.) eredményeit.
-
ÁLTALÁNOS Ψ - az észlelés, érzékelés, gondolkodás, döntéshozás, problémamegoldás, biológiai változások vizsgálata
-
FEJLŐDÉS Ψ – felnőttéérés-, öregedés folyamatát vizsgálja
Azokkal az általános testi, értelmi, érzelmi, társas és személyiségbeli változásokkal foglalkozik, amelyeken az emberek koruk előrehaladtával keresztül mennek, a megtermékenyítéstől,az élet végéig.
A fejlődéslélektannak, mint tudománynak, a célja a különböző fejlődési funkciók leírása, megmagyarázása, összehasonlítása és előrejelzése. -
SZOCIÁL Ψ – az egyénnek a csoportra, a csoportnak az egyénre gyakorolt hatásával illetve az emberrel mint társas lénnyel foglalkozik.
(A az egyes személyek viselkedését hogyan befolyásolja mások, valódi, elképzelt vagy mögöttes jelenléte. ) -
SZEMÉLYISÉG Ψ – a személyiség felépítésével, működésével, fejlődésével foglalkozik, azzal, hogy mi alapján tehetünk különbséget az egyes emberek között, milyen típusokba sorolhatjuk őket, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek.
A személyiségelméleteket több nagy csoportba sorolhatjuk:
Típustanok
Pszichoanalitikus elméletek (más néven mélylélektani vagy dinamikus elméletek)
Holisztikus-organizmikus elméletek
Egzisztenciálpszichológiai elméletek
A Ψ ALKALMAZOTT TERÜLETEI
Az alkalmazott irányzatok szerinti felosztásban azok a területek jelennek meg, amik a kutatásokból nyert adatokat a gyakorlati munka során használják fel.
Az alkalmazott pszichológia legfontosabb területei : (Más országokban az itt leírttól eltérő lehet. )
-
klinikai pszichológia – konkrét esetekben - depresszió, skizofrénia, szuiciditás, függőség stb.
-
iskolapszichológia – tanulási nehézségek - konzultáció+ tanácsadás
-
munkapszichológia – munkaalkalmasság, -hatékonyság, kommunikációs működés, testi-lelki egészség
Több gyakorlati tudás és alkalmazás felhalmozása.
MEGISMERŐ FOLYAMATOK
(Kognitív folyamatok)
Azok a folyamatok, amelyek során az ember a környező valóságot felfogja, észleli és ismereteket szerez róla.
A tanulás:
-
köznapi értelemben: mindenféle elsajátítás; olyan tevékenység, amelynek a révén valamilyen tudás, ismeret, képesség birtokába jutunk, amit előtte nem tudtunk
-
pedagógiai értelemben: a nevelés-oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése
-
pszichológiai értelemben: minden olyan változás a pszichikus jellemzőkben (teljesítményben, tudásban, viselkedésben), amely külső hatásra, tapasztalás, gyakorlás révén jön létre. (ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA, RAKTÁROZÁSA, ALKALMAZÁSA)
A tanulás a környezethez való alkalmazkodás folyamata, a tapasztalások hasznosításának képessége, mely hatására változás jön létre a viselkedésben, az addigiakba újak épülnek be. (A tanulás úgy határozható meg, mint a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás eredményeként.)
TANULÁSI MAGATARTÁSOK
-
ábra 1: csiga a boton
MEGSZOKÁS – a legalapvetőbb viselkedési forma. habituáció – Amire nem kell figyelni. A tanulás legegyszerűbb formája.
Ennek során megtanuljuk azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyását, melyek ismerősek és nincs komoly következményük.
(csiga)
-
KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS – passzív folyamat - Iván Pavlov orosz fiziológus figyelte meg azt a jelenséget, melynek lényege, hogy egymástól független ingerek képesek ugyanazt a választ kiváltani, ha időben (rövid időn belül és megbízhatóan) követik egymást. Pavlov kutyákkal kísérletezett. A két inger, melyeket bemutatott a kutyáknak, az étel és egy fényjelzés volt. Az étel látványától természetesen minden kutya nyáladzani kezdett és a fényre ilyen reakciójuk nem volt. Ha azonban az étel megjelenését közvetlenül és mindig (tehát megbízhatóan) megelőzte a fényjelzés, a kutyák egy idő után már a fényinger egyedüli megjelenésére is nyáladzani kezdtek, mivel megtanulták, hogy utána nem sokkal jön az étel is.
IR = reflexes inger
VR = reflexes válasz
IR - VR
étel - nyáladzás -
fény + étel - nyáladzás
fény – nyáladzás - étel(megerősítés)
(Pavlov kutyája)
Szükség van a megerősítésre, mert különben egy idő után nem lesz válasz!
Embernél megerősítés = szóbeli, tárgyi dicséret
-
OPERÁNS KONDICIONÁLÁS – Valamely véletlenszerű viselkedést megerősítünk. Ennek során azt tanuljuk meg, hogy mi fog történni, ha adott módon viselkedünk. Büntetés illetve jutalmazás vár-e ránk azután, hogy…
ábra 2: m
acska + pedál ...a pozitív megerősítés, hatására nagyobb valószínűséggel fog bekövetkezni ismét és mint tanult magatartás rögzül. Thorndyke , effektus törvénye (1898) macskákkal kísérletezett
- aktív résztvevő
- próba szerencse tanulás (előbb -utóbb véletlenszerűen bekövetkezik a cselekmény)
FONTOS! - Folyamatos megerősítés – pedál után étel
- Véletlenszerű megerősítéssel folyamatosan nyomja a pedált.
- a szerencsejáték és hideg-meleg játék is operáns kond.
-
SHAPING – formálás, formázás, alakítás – aprólékosabb mint az operáns kondicionálás
Elefánt A kőrben áll, minden mozdulatot jutalmaz (előhív)vagy büntet.
-
UTÁNZÁSOS TANULÁS – modell tanulás– a főemlősökre jellemző – úgy sajátítja el a tudást, hogy megfigyeli.
Személyes tapasztalatokat feltételez, azonosul a mintával. Értelmi képességek fejlesztése.
Nincs szüksége közvetlen személyes tapasztalatra az ismeretek kiváltásához.
Lényege: modellel való azonosulás. IDENTIFIKÁCIÓ -(Piaget, Kelly )
- a tanulás és a végrehajtás nem kell, hogy egy időre essen.
- A gyermekek fejlődésében óriási szerepe van ! -
BELÁTÁSOS TANULÁS – latens (késleltetett) tanulás- A véletlenszerű viselkedés következményeit látva válik tudatossá (belátássá).
Leginkább a gondolkodási folyamatok köre.
- Új viselkedési rendszert alakítok ki és a jövőben hasonló szituációban ezt a viselkedésformát alkalmazom , fejlesztem és ha szükséges változtatom. -
KÉPZETTÁRSÍTÁSOS TANULÁS – asszociációs tanulás - gondolkodás által vezérelt tanulás.
-
SZOCIÁLIS TANULÁS – interakciókból ered
-
VERBÁLIS TANULÁS - írott vagy hallott információ feldolgozása – csak az embernél!
-
IKONIKUS TANULÁS- képszerű tárolás
INTERORIZÁCIÓ- a tanultak bensővé válása
A tanulás fajtái, formái:
- milyen tevékenységben, milyen területen eredményez változást a tanulás (milyen idegrendszeri struktúra vesz benne részt)
-
mozgásos (motoros) tanulás : mozdulatok, cselekvések elsajátítása, megtanulása (pl. mászás, járás, úszás, kerékpározás, késsel-villával evés megtanulása
-
érzékelési-észlelési (szenzoros v. perceptuális) tanulás : az érzékelés, észlelés működésében bekövetkező változás tapasztalatok, gyakorlás hatására (pl. formák, színek megkülönböztetésének, felismerésének megtanulása)
-
verbális tanulás : szóbeli anyag megtanulása - ez történhet mechanikusan (megértés nélküli rögzítés, köznapi nyelven: magolás) ill. értelmesen, gondolkodva
-
a tanulást végző egyén szándéka szerint beszélünk:
-
-
szándékos tanulás : akarati erőfeszítéssel tanulunk meg valamit (mozgást, ismeretanyagot, viselkedést stb.)
-
nem szándékos, spontán tanulás : különösebb erőfeszítés nélkül sajátítunk el valamit
-
a tanulást kiváltó külső hatás lehet:
-
-
a társas, szociális környezet ? szociális tanulás (= mindaz a tanulás, ami társas környezetben, emberi hatásra, emberi minta nyomán, más személyekkel való interakciókból ered)
-
tárgyi, fizikai környezet ? nem szociális tanulás
A tanulást megalapozó megismerési (kognitív) folyamatok
érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás
Érzékelés - észlelés
Érzékelés: a külvilág ingereinek felfogása az érzékszerveink ill, érzékelő sejtjeink (receptorsejtek) segítségével. Az érzékelés során a fizikai, kémiai ingereket a receptorok elektromos jelekké alakítják át, így jutnak el az idegsejteken keresztül agykéreg megfelelő területére.
A megismerés közvetlen módja, első lépcsőfoka. Érzékelni érzékszerveinkkel tudunk. Az ember és a külvilág közötti a kapcsolat, a különböző ingerek felvételére specializálódott érzékszerveink útján válik lehetővé.
Érzékszerveink csak a nekik megfelelő ingerek felvételére alkalmasak, és hogy ez létrejöjjön, annak megfelelő erősséggel kell rendelkeznie. Azt a legkisebb mennyiséget, amely már érzékletet vált ki abszolút küszöbnek nevezzük.
Érzékelés során érzékszerveink alkalmazkodnak a rájuk ható ingerek erősségéhez. Ezt adaptációnak nevezzük.
Érzékleti modalitás
Az érzékelés a legegyszerűbb megismerési folyamat.
(Bőr, szem, orr, fül, nyelv.)
Az a folyamat mely során a külvilágból érkező információkat az agy számára feldolgozhatóvá teszi, az ingert ingerületté alakítja.
A kódolást a receptor sejtek végzik
ÉRZÉKSZERV → INGER → RECEPTOR → IN
GERÜLET → FELDOLGOZÁS
SZEM → FÉNY → RETINA
ORR → KÉM.ANY. → SZAGLÓHÁM
FÜL → HANG → CORTI SZERv
NYELV → KÉM.ANY → ÍZLELŐ BIMBÓK
BŐR → MECHAN. → IDEGVÉGZŐDÉSEK
Érzékleti kódolás
Az érzékelésre jellemző az érzékenység és az adaptáció.
Azt a hatást, amikor az inger érzékletet vált ki ingerküszöbnek nevezzük, ami egyénenként változó.
Az érzékelés függ az inger erősségétől és az egyén ingerküszöbétől. Jelentősek az egyéni eltérések. (Lázas állapotban a bőr enyhe érintése is fájdalomérzetet válthat ki. A fejfájással küzdőt pedig zavarhatja az általunk halknak gondolt zene is.)
Érzékszerveink, ha tartósan kivannak téve bizonyos ingereknek, - eltérő mértékben - alkalmazkodhatnak azokhoz. Ezt a jelenséget adaptációnak nevezzük. A fájdalom érzékelése területén nem beszélhetünk adaptációról, mivel a fájdalmat aligha lehet megszokni, ezt inkább akaratunk segítségével elviseljük.
Az érzékelés során egyfelől az ingerek erősségét (intenzitását) és minőségét is kódolják az érzékszerveink.
Érzékleti modalitások: látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékletek: tapintás, hőmérséklet-érzékelés, fájdalom érzékelés, testérzékletek
Az érzékelés tiszta formában nem létezik. → ÉSZLELÉS
Az érzékelés önmagában egyszintű folyamat. Amikor a különböző területekről áramló érzékleti információk összekapcsolódnak a különböző agyterületek működésével, akkor ennek eredménye az észlelés.
ÉRZÉKELÉS → afferenspálya → + FIGYELEM = ÉSZLELÉS →EMLÉKEZET
↓ ↓ ↘ ↘ ↙ ↓
Érzőideg vég- érzőideg szállítja az =tudatosulás tanulás
ződés, receptor ingerületet
a megfelelő agyi
központba
ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)
Az észlelés az érzékelés és a tanulás együttese.
Az észlelés az információk agykéregbe jutásával kezdődik, amikor a különböző érzékleti benyomásokat szervezzük, értelmezzük, azoknak jelentést tulajdonítunk.
Az érzékszervből érkező ingereket valóságképpé alakítjuk.
A tárgyi valóságot és a személyeket, ezek mozgását és az időt észleljük. A tárgyak észlelése könnyebb, mert kevésbé változnak mint a személyek.
Az érzékelés, észlelés folyamatának elkülönítése jól szemléltethető a kétértelmű ábrákkal (ugyanazt a fizikai ingert kétféleképpen is észlelhetünk, azaz értelmezhetünk), vagy az optikai csalódásokkal, amikor az észlelés (az értelmezés, jelentés) nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak.
-
UP
BOTTOM (alulról -felfelé építkezés) Nincs előzetes ismeret,
tapasztalat.
Alúlról érkező elemi ingerületből építem fel az észlelést.
-
TOP
DOWN (felülről -lefelé építkezés) A meglévő ismeretek
alakítják a folyamatokat.
Képes vagyok részekből az egészre következtetni, előzetes tapasztalat előzetes elvárások alapján.
Az észlelést elősegíti:
Kontraszt - a háttérből való kiválás.
A tapasztalat és tudás - ha már láttam, tudok róla.
Az észlelés minden esetben szubjektív, személyes jellegű.
Két egyén ugyan arról a dologról mást észlel. Az egyiknek például hangos a zene és meleg a szoba, míg a másik épp az ellenkezőjét észleli.
Az észlelés funkciói, észlelési képességek
-
a tárgyak elkülönítése, kiemelése az ingermezőből, ebben segít:
-
alak-háttér észlelés (figura-háttér szerveződés)
-
perceptuális csoportosítás (a hasonló, közel lévő, egymáshoz kapcsolódó ingereket, részleteket összetartozónak észleljük)
-
-
tárgyak, dolgok térbeli helyzetének észlelése (hol van, milyen távolságra van), ehhez szükséges:
-
térbeli irányok észlelése
-
távolságészlelés
-
mozgásészlelés (észleljük a tárgyak, ingerek elmozdulását)
-
-
tárgyak, ingerek felismerése (értelmezés, jelentéstulajdonítás), ehhez szükséges:
-
tárgyak tulajdonságainak észlelése, pl. formaészlelés: a részletek, a részletek és az egész tárgy viszonyának pontos észlelése, színészlelés, nagyságészlelés
-
-
-
előzetes ismeretek, tapasztalatok, azaz a sémák előhívása, az érzékleti benyomás és sémáink összevetése - az észlelő személy aktuális beállítódása, érdeklődése, szükségletei is befolyásolják, hogy éppen hogyan értelmezi az adott ingerhalmazt
-
4. észlelési állandóságok (perceptuális konstanciák): annak észlelése, hogy a környezet megváltozása ellenére egy tárgynak bizonyos tulajdonságai (alak, szín, nagyság, hely) állandóak, változatlanok maradnak
-
Nagyság konstancia - a messziről látott tárgyat aprónak látjuk, de tudjuk hogy a valóságban mekkora.
-
Alak konstancia - a vonatsínről tudjuk, hogy párhuzamos, hiába látjuk összetartónak.
-
Szín konstancia - szürkületben is tudjuk hogy milyen színű az általunk már látott tárgy.
Távolságészlelés
- viszonyítás alapú más tárgyakhoz, a köztünk lévő táj tagoltságához
színösszetétel elszürkülés
két szem különbsége – nem azonos szögben
látja az adott pontot (az agy ezt egységes
képpé rendezi
Így nem valóságos távolságot észlelünk!
Az észlelt jelenségek tudatosulásának feltétele a figyelem.
Emlékezet
Emlékezet – memória: információkat tárol
Az eddig megélt, megszerzett ismeretek.
Feladata az információk
-
tárolása – fogalmi-, mozgásos-, vizuális-, szaglási-, hallásielék
-
rendszerezése
-
előhívása
Az emlékezés három szakaszból áll:
-
Bevésés, rögzítés - kódolás szakasza: a bemenő fizikai jeleket átalakítottuk, sikerétől függ a megőrzés és a felidézés
↓
-
Megőrzés, tárolás - ismétlés, felejtés
↓
-
Felidézés - előhívás szakasza, tároljuk és megjegyezzük a bevésés minőségétől, a megőrzést segítő ismétléstől, valamint egyéni adottságoktól is függ. Az emlékezés lehet: teljes, részleges, egyszerű.
Ezek önkéntelen vagy szándékos módon valósulhatnak meg, és egyben a tanulás lépései is. A tapasztalatok hasznosításának a képessége a tanulás. Hatására, a viselkedésben változás jön létre, az addigiakba újak épülnek be.
Ezek a képességek folyamatosan fejlődnek és fejleszthetők.
KLASSZIKUS MEMÓRIA ELMÉLET
Információ → kódolás → szenzoros tár → RTM → HTM
(érzékszervi tár) (jelenlegi emlékek) (életről)
↓ 2-3 mp ↓
(nagy része elvész) (egyrészeelvész) végtelen terjedelmű ↓ (nem mérhető) terjedelme 72 függattól -
elemi információ - terjedelmeérdekel-e
- hasznos-e
MODERN MEMÓRIA ELMÉLETEK
RTM -------------------------------------- HTM
(billentyűzet) (RAM) (winchester)
szenzoros tár munkamemória(tudat) előhívjuk
érzékszerveink - észleletek,
által legfrissebben -gondolatok ↓
tapasztalt információk - emlékek KONSZOLIDÁCIÓ
(könnyen kiesik az infó) (hipotalamus)
(egy hónapig is eltarthat)
Az életkor előre haladásával az érzékelés, az észlelés, az emberi figyelem és az emlékezet változnak.
0 éves → felnőtt korúak → közép korúak → idősek
javul romlik
A tapasztalat kipótolja a romlást.
Az emlékezési folyamatok befolyásoló tényezői:
-
Érdeklődés - beszűkülés, idős korban általában csökken a szellemi érdeklődés
-
Motiváció - feleslegesség érzés
-
érzelmi viszony, negatív érzelem
-
érzékszervek működése - testi hanyatlás, fogyatékosság
-
az életkor - Idős korban a különböző szervek működése megváltozik, ami működési betegségekhez vezethet. Az agy teljesítményének leépülése: DEMENCIA
-
bizonyos betegségek megléte - agyvérzés, érelmeszesedés, agyrázkódás, agydaganat, elmebetegségek
-
nem rendszerezett az infó
-
interferencia – két nagyon hasonló infó verseng a tudatba kerülésért
-
érzelmi tényezők
-
információ elhalványulása
-
új tételek kiszorítják az újabbakat
Az emlékezés zavarai:
AMNÉZIA- teljes emlékezetkiesés (önvédő mechanizmus) pl. shock hatására
ALEXIA – olvasás elfelejtése (részleges kiesés)
AGRAFIA – írás elfelejtése (részleges kiesés)
AKALKULIA – számolás elfelejtése (részleges kiesés)
APHAZIA – beszéd elfelejtése (részleges kiesés)
STB.
PARAMNÉZIA - a jelen történése múltként jelenik meg.
EMLÉKEZETI ILLÚZIÓ - tévesen ítéli meg az adott helyzetet
Idős emberek pontosan emlékezhetnek a távoli múlt eseményeire, miközben a közelmúlt történéseit viszonylag hamar elfelejtik.
KATATIM EMLÉKEZET - Ha valaki a múltba olyan történéseket vetít vissza, amelyeket nem is élt át.
PONTATLAN EMLÉKEZET - többnyire hézagokat kitöltő képzeleti tevékenység.
A figyelem fogalma
Aktív cselekvő magatartás a fontos ingerek kiemelésére, amelyben elkülönítjük a feldolgozásra kerülőt a feldolgozásra nem kerülőtől. (Eldöntjük mi a fontos, mi nem.) A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul.
A figyelem fajtái a figyelem szelektivitása Hogyan választjuk ki, hogy mire figyelünk és mire nem?
Spontán(önkéntelen) figyelem - újszerű inger hatására, reflex
szerü- (nyílik az ajtó, a helységben lévők odanéznek)tájékozódási
reakció(Pavlov „mi az?”-reflex)
a spontán figyelmet kiváltó ingerek jellemzői (erős, szokatlan,
mozgó, hirtelen változó, biológiailag jelentős)
a felszólító jelleggel rendelkező ingerek és az észlelő beállítódása
(érdeklődés, elvárások, szükségletek szerepe)
Szándékos (akaratlagos) figyelem – kontrollált - iskolában, munkahelyen - akaratlagosan figyelünk a feladatra.
szándékos figyelem - akaratlagos odafordulás, tudatos választás
Szelektív figyelem – kiemelt figyelem - több ingerből egyre koncentrálok.(bizonyos, a számunkra lényegtelennek tűnő dolgokra nem terjed ki a figyelmünk) - ez lehet akaratlagos is és figyelmetlenség is.
Koncentráció – tartós figyelem (vigilancia)- egy bizonyos dologra összpontosítunk - a többi ingerhatást figyelmen kívül hagyjuk, ha valamilyen tevékenységet még nem - vagy ritkán végzünk. Valójában igen rövid ideig 1-2 mp-ig vagyunk képesek a teljes koncentrálásra. (Hosszan tartó koncentrálás miatt elfáradunk, figyelmetlenné válunk.) A koncentráció fejleszthető!
Megosztott figyelem - Tudunk-e egyszerre több tevékenységet végezni?
Figyelmi kapacitás modellje: mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között
automatikus és kontrollált cselekvések :
vannak olyan tevékenységek, amelyeket
automatikusan tudunk végezni, nem
igényelnek tudatos figyelmi erőfeszítést
(automatikus cselekvések) ill. vannak olyan
tevékenységek, amelyek nagy figyelmi
erőfeszítést, odafordulást igényelnek
(kontrollált cselekvések) - A gyakorlás,
tapasztalás révén a kontrollált cselekvések
automatikussá válhatnak. (pl. autóvezetés,
gépírás, annak megtanulása révén)
A figyelem függ az inger erősségétől. (Csökkenő inger hatására figyelmünk is csökken.)
A figyelem ideje, tartóssága (fluktuációja) függ:
-
Érdeklődéstől
-
A figyelem tárgyától(személy is)
-
Mennyire vagyunk kipihenve
-
Életkortól
Figyelmünk megosztott. Több dolgot is figyelünk egyszerre, még akaratunkon kívül is.
A szándékos, akaratlagos figyelem tulajdonságai
-
figyelem tartóssága : mennyi ideig tudunk kitartóan, megszakítás nélkül egy dologra figyelni
-
figyelem terjedelme : hányféle ingert tudunk egyszerre megragadni, befogni a figyelmünkkel
-
figyelem megosztása: hányféle, figyelmet kívánó tevékenységet tudunk végezni egyidejűleg
-
figyelem átvitele : mennyire könnyű vagy nehéz átirányítani a figyelmünket egyik dologról a másikra
A szándékos figyelem ezen tulajdonságai az életkor előrehaladtával sokat fejlődnek.
A figyelem terjedelme:
A minket ért ingerek tömegéből egyeseket kiemelünk és feldolgozunk. Egy időben 6-8 dolgot tudunk megragadni, amit befolyásol az életkor is.
Csecsemő korban → Felnőtt korban → Idős korban
1 6-8 csökken
↓
fejleszthető
A figyelem érzékenysége és rögzítettsége:
A túl érzékenyen reagáló kevésbé rögzít.
Ha a rögzítettség nő, az érzékenység csökken.
A figyelem kifejeződhet testtartásunkon, arcukon, szemünkön és egész viselkedésünkön.
A megfigyelt dolgokat emlékezetünk raktározza el.
GONDOLKODÁS – KREATIVITÁS
A gondolkodás során a már meglévő információkat, tapasztalatokat használjuk fel és helyezzük őket rendszerbe.
A gondolkodás az elme azon cselekedete, aminek célja, megoldáskeresés különböző problémákra. A gondolkodás ténye azt jelzi, egy vagy több megoldatlan probléma van jelen a gondolkodó tudatában. Az agy legmagasabb rendű funkciója a tudat.
A szó töve (gond) is erre utal.
A gondolkodás – a kapott információk meghaladása, új reprezentációk kialakítása, a pszichológia ennek tényleges folyamatát vizsgálja az egyénnél. A gondolkodás kutatásának kiinduló kérdése a kategorizáció elemzése.
Az alapvető gondolkodási formák a SÉMÁK (kategorizáció)➔ amely az előítéletek táptalaja
kategorizáció – az a cselekvés, mely során tárgyakat, eseményeket közös tulajdonságaik alapján azonos osztályba vagy kategóriába sorolunk.
FREUD – pszichoanalízis ➔ megoldatlan, megoldhatatlan lelki konfliktus áll a testi betegségek hátterében.
ÉROSZ – életösztön ➔ alapösztön ➔ LIBIDÓ
Erósz egy görög vázafestményen
THANATOSZ– halálösztön vagy destrukciós ösztön ➔ AGRESSZIÓ 
Hüpnosz és Thanatosz – John William Waterhouse:
„Az Álom és féltestvére a Halál”
Az Erosz (az élvezet, mint életösztön) megfigyelésével Freud szembeállította a Tanatoszt (a halálösztön). Freud az emberi történelmet eme két principia (alapelv) folyamatos harcának eredményeként fogja fel.
„Freud által bevezetett kifejezés az olyan élmény- és viselkedésformák (tudattalan) mozgató okaira, amelyek másokra irányuló gyűlöletben, ellenszenvben vagy agresszióban, illetve a saját személyre vonatkozó gyűlöletben vagy p
usztításban nyilvánulnak meg.”[2] Freud két ellentétes alapösztön működését feltételezte: Erósz – a létfenntartás, a nemi ösztön és Thanatosz – a halálösztön az élet elpusztítása. Úgy vélte hogy a normális viselkedésben mindkettő folyamatosan jelen van, sőt minden „ösztönrezdülés” e két ösztön különböző arányú keveredéséből jön létre. Ezen ösztönökből származó energiák, biológiai eredetű motivációk, amelyek a személyiség működésének meghatározói. Erósz energiája a libidó, Thanatosz energiája az agresszió és a pusztítás. [3]
A pszichoanalízis a lelki tevékenység szerkezetének elemzése,. Freud szerint az emberi én több rétegből épül fel, a különböző rétegek egymással kölcsönhatásban van.ak..
2 X 3 – AS FELOSZTÁS
Freud kétféle ún. topográfiai modellben szemléltette a lélekről alkotott elgondolásait. Az elsőben a tudatos, a tudatelőttes és a tudattalan hármasságát különítette el. A másodikban háromféle énről beszél: ezek az Id (Ösztön-én), Ego (Én) és Superego (Felettes-én). Ezek a fogalmak alkotják a represszióval, cenzúrával, szublimációval és a szexualitás hipotézisével együtt a Freudi-emberkép kereteit.
TUDATOSSÁGI SZINTEK
I . STRUKTÚRÁLIS
TUDATOS ➔ minden amit éber állapotban önmagunkról megtapasztalunk (érzések, emlékek, gondolatok)
TUDAT-ELŐTTES ➔ álmok birodalma, (szimbólumok
fantázia) átmeneti tér a tudatos és tudattalan között
TUDATTALAN ➔ A tudat alatti lelki jelenségek rétege. Az összes pszichés tartalom, (vágy, gondolat, fantázia) ami a tudat számára nem elfogadható (túl eröszakos, tül félelmet keltő, ha kendőzés nélkül a tudatba kerülne, megsemmisítené.
Amennyiben nem tudnak felszínre kerülni, akkor betegség formájában fognak megjelenni!
II FUNKCIÓNÁLIS
ÉN-EGO ➔ a lélektanban: az egyéniség, az Én . Az Én a józan állapot és a hatékony tevékenységek központja. Egyensúlyoz., kiegyenlít, tud késleltetni, alkalmazkodik, reális.
Másodlagos, szekunder folyamatok jellemzik.
ŐS-ÉN – ID (ösztön-én)➔ Az Ösztön-én a szenvedélyek forrása, energiával látja el . Nem alkalmazkodik, azonnal ki akarja élni a vágyait.
A libidó energiáért felelős, nem képes a késleltetésre, nem alkalmazkodik. Primer folyamatok jellemzik.
FELETTES-ÉN – SUPER EGO ➔ A Felettes-én tartalmazza a feszültséget és társaságkeresést, továbbá ez az erkölcsi előírások és parancsok forrása.
Az Én a Felettes-én és az Ösztön-én feszültsége között található, és igyekszik ezeket a feszültségi különbségeket harmóniába hozni.
Amikor az Ösztön-én túl nagy harcban áll a Felettes-énnel, akkor az Én és a Felettes-én eltávolítják az Ösztön-ént, úgy hogy a tartalmát a lélek tudatalatti részébe nyomják.
(Az elfojtott tartalmak rejtett módszerekkel hatnak ránk. A kreativitás forrása mindenhol az elfojtott érzelmek szublimációjával (nemesítésével, finomításával) magyarázható. A neurózis (idegesség), akkor jelentkezik, amikor a repressziós-szublimációs csatorna valami miatt nem működik kellőképpen. A neurózis oka szexualitás természetű. Ebben az esetben a normális állapotba való visszahozás pszichoanalízissel oldható meg. A pszichoanalízis a Tudattalan kikérdezése, amelyik addig vezet, hogy az analitikus az emlékek felhasználásával és az álomfejtéssel megérti a problémás tartalmat, amelyik kiváltotta a blokádot (akadályt). )
-
A gondolkodás kialakulásában szerepet játszik:
- én-tudat
- manipuláció
- kreativitás
- beszéd
- éber tudat
- letompított tudat (alváskor)
A gondolkodás alap- és összetett folyamatai
Alap folyamatok:
analízis= elemzés
szintézis: információ összehozás
összehasonlítás
- elvonatkoztatás
Összetett folyamatok:
következtetések
analógia: ugyanazt az eljárást alkalmazzuk
analízis szintézis útján
adatok átszervezése
FREUD fejlődéselmélete
-
testtájak, amik különleges fontossággal bírnak
- gyermeki szexualitás – feltöltődés símogatással, gyengédséggel, testi szeretetA pszichoszexuális fejlődéselmélete
Szakaszai:
1. Orális ( 0-1 év)
2. Anális (1-3 év)
3. Fallikus (3-6 év)
4. Latencia (6-11 év)
5. Genitális (11 év felett)
Az orális szakasz (0-1 év)
Az elsődleges örömforrás, ahol a libidó levezetésre kerül: a SZÁJ.
A legfőbb örömszerző tevékenység a szájhoz kapcsolódik (szopás, evés, mindent
a szájába vesz).
„mindent meg lehet etetni vele”, „falja a könyveket”
Ha ezek az erogén zónák alul-túl ingerlődnek , akkor a személy
orálisan fixálódhat.
Orális karakter felnőttkorban megfigyelhető jemmzői:
-
dohányzás
-
evés
-
bőbeszédűség
-
lustaság
-
jó kapcsolattartó, jó kommunikátor
Orális (leválasztási) agresszió:
-
foga jőn
-
bekebelezési fantáziák
-
felfalási fantáziák
-
megharapási fantáziák
(orális agresszióban fixált ember köpköd, káromkodik)
Anális szakasz (1-3 év)
önkontroll kialakulása
EGO születése
Az öröm forrása a végbélnyílásra helyeződik át. Széklet visszatartást és elengedést megtanulja kontrollálni. (saját test feletti kontroll, szobatisztaság)
Anális fixáció:
-
képtelen bármitől megválni (zsugori, gyűjtögető)
-
túlzott tisztaságszeretet (rendmániás, kényszeres)
-
pontos, megbízható, alapos
-
földhözragadt
-
rosszindulatú
Fallikus szakasz (3-6 év)
bűntudatat
super EGO (felettes én)
A gyermek érdeklődik a nemi szerve iránt. Felfedezi, hogy a két nem eltérő.
Ödipusz-komplexus (nem fejlődési zavar, hanem a fejlődés része)
Nemi identitás alakulásában fontos (nemi szerepek)
Az Ödipusz-komplexus
Erős vonzalom az ellenkező nemű szülő iránt
Felfedezi a szülők közti szoros kapcsolatot (pl. együtt alszanak)
Féltékeny az azonos nemű szülőre, gyűlölni kezdi
Félelem attól, hogy felfedezik az érzéseit (vágy, féltékenység, harag)
Retteg a büntetéstől (kasztrációs szorongás, péniszirigység)
Megoldás: azonosulás az azonos nemű szülővel (nemi szerepeket megtanulja, felettes én kialakul)
Latencia szakasza (6-11 év)
(lappangás)
„csendes” periódus a serdülőkor kezdetéig (ösztönnyugvás) – kifelé fordul a pszichés energia, a libidó a külvilág felé irányul, kíváncsiság.
Nem foglalkozik a testével
Az érdeklődés a szülőkről a kortársakra, iskolára, más értékekre helyeződik át. (iskolakezdés)
A barátságok megalapozásának korszaka, érdeklődési körök. (hobbik)
Munkaszocializáció – kialakul a teljesítményhez való viszony.
A teljesítmény szemponjából lehet:
| SIKER | KUDARC | |
| KERESŐ |
Úgysem sikerűl |
|
| KERÜLŐ | Nem érdemlem meg, nem jár nekem bűntudatos |
A látencia szakaszát a pubertás zárja le. (fejlődési kényszer, nem elhatározás kérdése)
(A társadalmi és biológiai elvárások együtt mozognak. Manapság a látencia szakasza kezd eltűnni.)
Genitális szakasz (11 év felett)
Pubertás és serdülőkor szakasza, fiatal felnőtt korig.
Létrehozza a szexuális identitást, megalapozza a párválasztást. Nincs kialakult szexuális identitás.(megtalálása a serdülőkor legnagyobb kihívása)
A másodlagos nemi jelleg megjelenik. (A később érő lányok önértékelése nagyobb!)
A nemi éréssel együtt jár a viselkedés megváltozása.
-Újjáélednek a szexuális késztetések – szexuális érdeklődés
-Leválik a szülőkről és családon kívüli heteroszexuális kapcsolatot alakít ki.
-A kielégülés forrása a kölcsönös genitális örömszerzés
az identitás időbeni folytonossága – ki vagyok? Miért vagyok? Értékeim?
Az idétlenség szakasza – figyelemfelkeltés, bizonytalanság
Jellemzői:
-
dac, lázadás, szabadság-eszmény, álmodozás
Kialakul a felettes-én (újraíródik), morális-én (erkölcsi-én). Átalakul a szülők által beprogramozott én!- megkérdőjelezi. -
Szélsőséges csoportokhoz csapódik – elutasított, elhanyagolt, szeretethiányos gyermek – egyben veszi át a csoport szokásait.
-
Ábrándozás, álmodozás közben kipróbál élethelyzeteket (identitás lehetőségek)
Ebből alakul ki a választása, hogy mivel akar foglalkozni. -
A referencia személyek szerepe megnő
-
A nemi identitás megszilárdul – az otthon látottakat visszük tovább.
-
Serdülő korban fontos a kortárs csoport – azonos a problémájuk, ventillálnak - itt próbálhatja ki magát.
-
A serdülő individuumként akarja magát bemutatni (különbözőségi vágy a szülőktől).
-
Kóborol – az érzelmi életen kívüli létet próbálja (milyen egyedül)
A genitális szakasz akkor ér véget, amikor a szexuális részösztönök (orális, anális, fallikus), a heteroszexuális szexualitás szolgálatába állnak.
FREUD szerint : az érett személyiség tudjon szeretni és dolgozni!
SZERETNI – örömet adni és befogadni
DOLGOZNI – felelősséget vállalni
Carl ROGERS - HUMANISZTIKUS pszichológia
– nem értékfüggetlen
-
Minden ember születésétől fogva törekszik a szépre és a jóra.
-
Minden emberben végtelen fejlődési potenciál rejlik. - (nincs elveszett ember)
Egyszerű személyiségelmélet.
-
Nem páciens vagy beteg, hanem kliens (ügyfél)
-
Nem az esetet idomítom az elmélethez.
-
Az élettörténetét megismeri - kliens központú
ÉNKÉP – testkép- önértékelés – képességek megítélése-
történetiség- érdemek
________________
l l
észlelt (É.É) valós (V.É)
- amit érez
- amit gondol
ÖNISMERET: egyre közelebb kerül egymáshoz az észlelt és a valós énkép.
ÉN- ideál: amilyenné válni akar (É.I)
Depressziós ember énképe:
|
|
|
→ É.I
|
|
|
→ V.É
|
|
|
→ É.É
|
Mást okol a kudarcokért:
|
→ É.I
|
→ É.É
|
|
|
|
|
|
→ V.É
|
|
Finoman introvertált:
|
|
→ É.I
|
|
→ V.É
|
→ É.É
|
|
|
|
|
TÜKRÖZÉS → SZEMBESÍTÉS AZ ÉNKÉPPEL
HÁROM ALAPELV A SEGÍTŐ SZAKMÁBAN
-
EMPÁTIA – beleérző képesség
-
Érzelmi együtt-rezgés – teljes azonosulás, érzelmi folyamat
-
Kiértékelés – gondolkodási folyamat - a miértekről, hogyanokról (önmagamnak)
A két folyamat kör-körösen váltakozik.
Problémák:
- megreked az együtt-rezgésnél
- az élethelyzetből való következtetés
- az elmélet csapdája
-
ELFOGADÁS – előítéletek, értékítéletek nélkül elfogadom a másikat.
-
HITELESSÉG (kongruencia) – a segítő, viselkedésében képviseli a segítő szakmát.
Erikson identitásfejlődés elmélete (identitáskrízis)
Pszichoszociális krízis, életciklusonként. A
szocializációs folyamat lélektani hatásait veszi
alapul.
Identitás összetevői:
-
testkép
-
én-kép
-
önértékelés
-
csoporttagság
-
én-azonosság folytonossága
↓
én- tudat (trauma hatására kihunyhat pl.
kóma)
-
szerepek (egyszerre több 10-20)
Az identitás szakaszosan alakul az életkori
krízisek által.
↓
válság – olyan élethelyzet, amit a szervezet, az
egyén a jelenlegi eszközeivel nem tud
megoldani.
- a krízis által az egyén vagy sérül, vagy
magasabb szintre lép
Típusai:
-
programozható - házasság, születés
-
axicendális (eseti) – nem várt esemény
Technikailag a krízis lehet pozitív és negatív
Szocializáció: A társadalmi viszonyrendszerbe való
belenövést jelenti, ami tulajdonképpen
szerepelsajátítás: olyan ismeretek,
készségek, képességek megszerzése,
amelyet bizonyos szerepekkel
kapcsolatban a csoport, a közösség elvár a
tagjaitól.
Erikson modellje a pszichoszociális fejlődésről
Serdülőkorig nagyjából Freud modelljét követi, elmélete szerint személyiségünk összetevői veleszületetten adottak és az egyes összetevők kimunkálásának van egy életkor-függő optimuma, továbbá az összetevők végső formájukat társas interakciókban nyerik el.
8 életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást (nem lehet felcserélni őket, egy lépcsőfok sem maradhat ki), mindenkinél bekövetkeznek.
Az egyes ciklusokat kritikus időszaknak nevezi, mert minden állomáson át kell esnünk egy normatív krízisen: erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az adott szinten megjelenő képességeinket megfelelően kiterjesszük, és birtokba vegyük.
Erikson ott jelölt ki új fejlődési stádiumot, ahol a testi-fizikai érés, mentális műveletek és a társkapcsolati jellemzők együttesen jellegzetesen új mintázatot mutattak, de a nyolc szakasz nem teljesen azonos értékű, mivel az ötödik állomás, a serdülőkor kitüntetett jelentőséget kap: itt integrálódik tudatosan először az összes korábbi periódus.
Ciklusok:
1.Ős-bizalom versus ős bizalmatlanság
(versus= kontra, valamivel szemben, valami
ellenében)
0-6 hét újszülött
6 hét-1év csecsemő
A bizalom vagy a bizalmatlanság krízise.
A csecsemő jó helynek tartja-e a világot, vagy
sem?
Az anya-gyermek kapcsolat a döntő →
kiszolgáltatottság
Jellemző: Egymásra-hangoltság. Jóllakottság,
száraz pelenka, meleg öl összekapcsolódik
az anyával = ősbizalom DUÁLUNIÓ
Elvesztésük = KRÍZIS
Metakommunikáció útján átéli a szülők
érzelmeit.
Szeparációs félelem: idegenektől, nincs jelen az
anya. (8 hónapos kor körül)
Veszély: A nem jó ősélménye = ősbizalmatlanság
A csecsemő kiszolgáltatott, amennyiben
nem bízhat, bizalmatlanság.→ pszichés
rendellenességek megalapozódnak.
Nem a szeretet mennyisége, a minősége a
fontos.
Fontos: a testközelség, a kontaktus,
szemkontaktus, érintés, ölelés, feltétel
nélküli szeretet.
2. Autonómia versus kétely és a szégyen
1-3 év kisgyermekkor
Önállóság (autonómia) vagy kétségbeesés
krízise.
Autonómia = a világ dolgainak birtoklása
-
irányítás, önkontroll – külső nyomásra
-
koszos-tiszta → undor mint érzés
-
képes vagyok irányítani önmagam - Lehetővé válik
az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja
átélni, hogy az anyától független, autonóm lény
"az vagyok, amit szabadon akarhatok"
– ellenkező esetben szégyen, kétely, bűntudat→
önmagammal szemben alkalmatlan vagyok
↓
súlyos mert az egész én-t szégyenli
Ennek a kornak az alapkonfliktusa az
autonómia-szükséglet korlátozása és az ebből
fakadó szégyen és kétely.
Szégyen = felegyenesedő, ezáltal bizonytalanná
váló testtartás miatt
Korlátozott képességei miatt nem tud
mindent teljesíteni, amire vágyik →
frusztráció → harag, düh.
Kétely = Teste hátsó része, mások akaratának van
alávetve.
Nevelési célok az egészsége pszichés és értelmi
fejlődés érdekében:
-
Szabályozás, nevelés, biztonság.
-
Ősbizalma ne forduljon a fonákjára - makacssága,
birtoklásvágya miatt se.
Óvni kell a tehetetlenség érzésétől. Óvni kell az
értelmetlen szégyen és kétely élményétől.
3.Kezdeményezés versus bűntudat
3-6 év óvodáskor
Első DACKORSZAK.
-
Eltávolodás a szülőktől
Jellemző: Düh.
Félelem.(álom, sötétség, sérülés,
közlekedési eszköz)
Öröm. (nem csak tárgynak, szociális
tényezőnek is örül)
Szeretet. (főleg felnőtt irányába)
Akarati fejlődés, önállósodás, a tárgy, amit
birtokol - ENYÉM. Freud szerint az lehet a
konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az
azonos nemű szülővel azonosul
"az vagyok, aminek el tudom képzelni magam"
"SZABAD" ; "NEM SZABAD"
Veszély: bűntudat ébresztése érzelmi zsarolással
(nem akarom, hogy felnőjön) → létrejön a
kezdeményezőkészség hiánya a bűtudat
kialakulása miatt ami felnőtt ként is
megmarad.
Fontos: A támogató védelmet és a biztonságot
nyújtó, de nem túlkorlátozó nevelői
légkör.
(Hogy autonóm céltudatos, önálló ember
váljék belőle.)
4. Teljesítmény versus kisebbrendűség
(csökkentértékűség)
6-10 év kisiskoláskor
10-12év praepubertás
A saját teljesítményekhez való hozzáállás –
jó esetben pozitív → meg tudom csinálni
-
ha negatív → úgysem tudom megcsinálni
-
a tanuláshoz való viszony érzelmi
Jellemző: intellektuális érzelem, én-tudat helyett
MI-TUDAT, rivalizáció, autonóm erkölcs,
Csíráiban hordozza a szülők tulajdonságait.
A teljesítményképesség időszaka, latencia periódus - ösztöni indíték magasabb rendű, szellemi tevékenységre váltása - A gyerek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt nem tudja átélni, kisebbrendűségi érzés alakul ki benne) "az vagyok, amit működtetni tudok"
Veszély: Fogyatékosság, és elégedetlenség érzése miatt regresszió.
Veszély: csökkentértékűség érzése
↓
- kudarc kerülés – nem kerülök teljesítményhelyzetbe
- teljesítménykényszer – akármennyit teljesítek nem elég (munkamánia megalapozása)
Az apához való viszonyt tükrözi
Fontos: Kiegyensúlyozott érzelmi élet. A felnőttől jövő elismerés, dicséret. Negatív élmények hatására Én-határai megsérülnek, feladja a nagyobbakkal való azonosulást, regresszió.
A folyamatok hatása az interorizálódás (bensővé válás)
5. Identitás versus szerepdiffúzió
(szerepkonfúzió - összevisszaság)
12-18 év pubertás
-
egyéni értékrend
-
szülőkről leválás
-
egyéni érzelmi háztartás
-
életút választás
Még nem felnőtt, de már nem gyerek!
- marginális labilitás- identitás krízis → akkor
ki vagyok?
Identitás: valamivé válás. ( Én-identitás: a
társas valósággal való kölcsönhatás
nyomán kialakuló tudatosan megélt
élmény.)
A szerepválasztás a bármivé válás lehetőségéről
való lemondás.
Szerepdiffúzió:
-
egyszerre több, egymásnak ellentmondó szerepek
-
moratórium → olyan helyzetet hoz létre, hogy ne
kelljen döntenie
-
korai zárás → a környezet kínálta lehetőségeket
vállalja fel (foglalkozási dinasztiák)
↓
elfojtás → ebben az esetben nincs krízis DE
↓ ↙
bármelyik életszakasz újragenerálhatja a krízist
Jellemzö: Második dackorszak.
A kortárs csoport szerepe döntő!
Rajongás korszaka. Heves érzelmek, az
önérzet növekedése. (kritikai érzék, első
szerelem → visszatükrözés → saját
identitásának meghatározásáért.
Lelki és magatartásbeli problémák.
Intellektuális és esztétikai érzelmek
fejlődése. (csoportnorma hatása, beszéd,
öltözködés, zenei ízlés)
Önelemzés, önnevelés.
genitális fázis. Erikson szerint ez a legfontosabb, egyben legkritikusabb szakasz. Az identitáskrízis elnyúló időszakát moratóriumnak nevezzük. Ekkor birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a felnőtt-szerep bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amiket az előző időszakokból hozott magával)
Fontos: Milyennek látják mások! (ideáljának megfelel-e) → Azonosság-érzés keresése.
Veszély: Szerepek konfúziója, diffúziója.
Az identitásvesztés elleni szorongás hajtja bandákba. → teljes identitásvesztés lehet.
6.Intimitás vs. Izoláció (elszigetelődés)
18-21 év ifjúkor
A tartós párkapcsolat lemondással jár.→ én-határ
- be kell engednem a másikat
Jellemző: Helykeresés. (A társadalomba való beilleszkedés kezdete, pályaválasztás, pályaorientáció, pályaidentitás. Itt is léteznek identitás problémák, érzelmi krízisek.) KRIZISEK!
Termékeny időszak az alkotásban. ( Képes az újításokra, felfedezésekre.)
Flexibilitás. (Nem követ bevett formákat.)
Vállalkozó, kockázatvállaló, forradalmár.
Stabil én, önállóság, öntudat.
Akarat, motívumok, célok.
Tartós, mély baráti kapcsolatok. ( Szerelem és párkapcsolatok mélyülnek.)
A leglelkesebb (képes eszmékért vagy bármiért) és legkevésbé lelkes (hamar lelohad) korszak.(fiatal felnőttkor, meghaladjuk énes korszakunkat, az érett párválasztás időszaka) "azok vagyunk, amit szeretünk"
Veszély: elszigetelődés → nem adja fel az ént, nagy az önállóságigény.
Krízis jelek: - idegrendszeri érzékenység
- erős kritikai gondolkodás
- elszakadás a valóságtól
- nem megfelelő alkalmazkodási képesség
- konfliktus az egyén fejlettségi szintje (felnőttkori határa) és az életmód (diák) ellentmondásából
7. Alkotóképesség vs. stagnálás
21-től felnőttkor
45-55 év öregedés kezdete
Periódusok: 14-25 év ifjúság
25-45 év korai felnőttkor
45-65 év középső felnőttkor
65 évtől késői felnőttkor.
Jellemző: Alkotóképesség, generatívitás. ( Az új
generáció megalapítása és felnevelése
iránti igény, érdeklődés, szülői
felelősségérzet kialakulása.)
Szakmai csúcsokra ér
Választott életút, hivatás, életszerepek
tisztázódása.
Gyerekek kirepülnek – hiány keletkezik.
Generációs feszültségek,
Nagy döntéshozatalok időszaka, hosszú távú
célok meghatározása.
Felelősség saját cselekedeteiért, társáéért,
gyermekéért.
Partnerkapcsolat → szerepek,
konfliktushelyzetek, szerepjátszmák.
Megküzdés - Újra megjelenik a ki vagyok
én? → önismereti igény felerősödése, új
hobbi vagy újra felfedezi a régit, új célok
meghatározása
(felnőttkor, az érett embert foglalkoztatja az
utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás,
annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs
meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül,
elsivárosodik)
Veszély: stagnálás - család hiánya → Kölcsönös
taszítások, feleslegesség érzés,
megkeseredés, nincstelenség érzése
megöregedés.
- Munkába állás krizise - szociális ügyesség hiánya.
- Munkanélküliség mint krízis.
- Családalapítás mint krízis.
- Nöi szerepváltás mint krízis.
- Családi instabilitás krízise.
- Válás mint krízis.
- Midlife krízis.
8. Integritás (integráció) vs. kétségbeesés
55-65 év öregkor
65-től késői öregkor
Jellemző: Visszatekintés az életútra → értelmes
egyszeri, megismételhetetlen
vagy → kihagyott lehetőségek, fájdalmak,
kudarcok élettörténete
Az integráció és a kétségbeesés váltogatják
egymást.
Biológiai alapú változás, klimax.(Csökkenő
testi, szellemi, szexuális teljesítmény,
kellemetlen melléktünetekkel.)
55-65 év kritikus időszak - nyugdíjazás
ideje (komoly lelki megpróbáltatás)
Gyengülő fizikum,
gyakoribb betegségek,
szerényebb jövedelem,
személyek elvesztése.
Késői öregkor: visszavonulás az aktív
élettől - a társadalmi,
társasági kapcsolatok
megszakadása.
Kompetencia és presztízsveszteség.
Elmagányosodás = lelki probléma
→ nem tudja elvégezni aktív
megszokott tevékenységét
(betegség vagy a fizikai állapot
miatt).
Idegen környezetbe való költözés
- tárgyvesztés.
Veszély: - kétségbeesés
- kiábrándultság
- fölöslegesség érzése
- beszűkülés
- elmagányosodás
- félelem a betegségektől, a haláltól a
veszteségektől stb.
- Inaktivitás krízise.
Fontos: Cél az én-integritás. (Az én egyre
gyarapodó biztonsága. Elfogadja, hogy
életútja egyszeri, páratlan és szükséges
→ pszichés örökség → ezáltal a halál is
elveszti fullánkját.) → HASZNOSSÁG ÉRZÉSE
(öregkor, megbékélt bölcsesség átélése pozitív esetben, negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a teljesség kifejezést használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal)
"az vagyok, ami fennmarad belőlem"
Minden egyes helyesen megoldott krízis növeli az utána következő krízisek helyes megoldásának lehetőségét.
József Attila - Kész a leltár
Magamban bíztam eleitől fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz is, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.
ERIKSON TÁBLÁZAT
VÉGE 