SZOCIÁLIS MUNKA

 

A SZOCIÁLIS MUNKA FOGALMA
Pontos definiálása a komplexitásából adóan igen nehéz, többféle megfogalmazás is használatos.
 
A szociális munka fogalma (tömören)
Olyan kettős természetű humán szolgáltatás, ami a személyes gondoskodás mellett, jogi, illetve szociálpolitikai eszközöket is használ.
A szociális munka célja:
  • vigasz nyújtás és a szenvedés enyhítése
  • változás, irány intenzitás
  • irányítás és kontroll, a kliens helyzete ne romoljon
  • a társadalmi konfliktus kezelése
 
A szociális munkás feladata
„felvértezni” a klienst azzal a képességgel, hogy a változás révén, személyes döntése alapján önállóan oldhassa meg problémáját.
A szociális munka szükségessége
Ellenzői kritika – kuruzslás – nincs rá szükség
Érvek mellette – Az egyén és a társadalom kölcsönhatása indokolja szükségszerűségét. Az egyén problémája, - függetlenül attól, hogy milyen eredetű - hat a társadalom egészére, valamint közvetett vagy közvetlen módon fakadhat társadalmi anomáliákból is.
 
A szociális munka komplexitása
BIO – PSZICHO – SZOCIÁLIS ártalmak következtében kialakuló, az érintettek számára megoldhatatlan feladatot jelentő problémák, oldására irányul és lehet interdiszciplináris vagy multidiszciplináris jellegű.
interdiszciplináris
több tudományt, szakterületet érintő - (a tudományterületek közötti kapcsolatra értendő)
multidiszciplináris
több tudomány eredményeit, együttesen alkalmazó
 
 
TÁRSADALOM - SZOCIOLÓGIA
Társadalmi rétegződés
Társadalmi struktúra
A társadalmi szerkezet a szociológia tudományának egyik középponti kérdése.
Társadalmi szerkezet
A társadalmi szerkezet a társadalmon belüli különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti.
A társadalmi szerkezet elmélete többnyire néhány kategóriába foglalja össze a különböző pozíciókat.
Ezek a kategóriák különböznek egymástól:
  • a vagyoni állapot,
  • a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely,
  • a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke tekintetében.
        Ezért e kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.
            Ezek a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek
        Ez mellett beszélhetünk a társadalmi pozícióba való bejutás (pl. értelmiség köreibe, vezető beosztásba)    egyenlőtlenségéről is, ezt szoktákesélyegyenlőtlenségnek nevezni.
          Társadalmi rétegződés
          A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek (foglalkoztatás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely) alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.
         A rétegződés vizsgálatában lehetnek osztályok, rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. A rétegződésvizsgálatban több csoportot különböztetnek meg, mint a szerkezetvizsgálatban és ezek a csoportok minden esetben hierarchikusan rendeződnek, azaz mindig azt vizsgáljuk, melyik van kedvezőbb és melyik kedvezőtlenebb helyzetben.
           A mai magyar társadalom szerkezete jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben,
    Az előző rendszerben a hivatalos politika sokáig a "két osztály, egy réteg " (munkásság, szövetkezeti parasztság, dolgozó értelmiség) elvét próbálta megteremteni.
    Már az 1980-as években Ferge Zsuzsa foglalkozások szerint osztotta fel a társadalom szerkezetét, mert így hitelesebb volt:
  • Mezőgazdaságból élő segédmunkások
  • Mezőgazdaságból élő szakmunkások
  • Segédmunkások
  • Betanított munkások
  • Szakmunkások
  • Szellemi dolgozók
  • Vezetők
  • Értelmiség
A rendszerváltozás után sokkal bonyolultabb lett a magyar társadalom szerkezete, ezért többféle szempont alapján osztotta fel Kolosy Tamás.
A magyar társadalmat 12 rétegre (csoportra) osztotta fel, a következő szempontok szerint:
7 dimenzió:
  • anyagi színvonal
  • fogyasztás
  • lakás
  • Lakókörnyezet minősége (település típusa)
  • kultúra-életmód (iskolai végzettség)
  • érdekérvényesítés
  • munkamegosztásban elfoglalt hely szerint.
      Az egyének és családok, valamint a különféle társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat.
 
 
          
 
          
 
 
          Osztályok
          A polgári társadalomban megszűntek az osztályokat elválasztó jogi határok, az osztályhoz tartozás alapja a tulajdon, illetve annak hiánya lett.
          Társadalmi mobilitás
          (státusz változás)
         A társadalmi térben, a társadalmi hierarchiában betöltött különböző pozíciók közötti »mozgást« a szociológiában mobilitásnak nevezik. Ez a »mozgás« összekapcsolódhat a földrajzi térben való elmozdu­lással is (migráció, szegregáció). Ha a váltás egy életpályán belül történik, intragenerációs mobilitásról, ha a szülők pozíciójához képest, akkorintergene­rációs mobilitásról beszélünk. A magasabb, illetve az alacsonyabb társadalmi státuszba kerülés a felfelé, illetve lefelé irányuló mobilitás. A cirkuláris mobili­tás kifejezéssel azt a helyzetet jelöljük, amikor csak bizonyos egyének mobilak, ám a társadalom szerkezete lényegében nem változik. Strukturális mobilitásnak nevezzük, amikor a társadalom szerkezeti átalakulása mintegy magával sodorja a tömegeket – esetleg úgy, hogy szinte mindenki felfelé mo­bil, ám új csoportjának a többihez mért relatív helyzete ugyanaz, mint a korábbié volt. A mobilitás különböző dimenziókban mehet végbe (vagyoni, jövedelmi helyzet, foglalkozás, presztízs, kulturáltság stb.). A modern társa­dalmakban általában a kulturális mobilitás csatornája a legszűkebb: a na­gyobb »kulturális tőkével« (ez általában a magasabb iskolai végzettséggel mérhető) rendelkező szülő képes a leginkább arra, hogy kedvező mobilitási pályára állítsa gyermekét.
 
           intragenerációs mobilitás = Nemzedéken belüli mobilitás
 
          Saját tulajdonú lakásból hajléktalanná válik (lefelé irányuló mobilitás)
 
               intergene­rációs mobilitásról = Nemzedékek közötti mobilitás
 
          Szülők -általános iskola - utódok diploma (felfelé irányuló, többlépcsős mobilitás)
           Rétegződés, társadalmi mobilitás (Forrás: www.mek.oszk.hu)
 
A mai magyar társadalom szerkezete és érdekviszonyai
Mai magyar társadalom (Vajda Norbert)
A magyar társadalom struktúrája és érdekviszonyai és rétegződése egyetlen modellel nem írható le. A magyar társadalomnak nincs egységesen leírható struktúrája.
 
 
           A magyarországi újkapitalizmus társadalomszerkezete 
A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI 2003 őszén felvett) vizsgálata szerint stabilizálódott osztályszerkezetet, növekvő egyenlőtlenséget és stagnáló szegénységet tapasztaltak.
A felmérés alapján a kutatók öt réteget különítettek el:
  • Elit (nagy- és közepes vállalkozók, szabadfoglalkozású értelmiségiek, valamint felsővezetők és beosztott értelmiségiek a státuszindex leg-felső decilisében)
  • Felső középosztály (rosszabb státuszú felsővezetők, középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók a státuszindex legfelső decilisében, és beosztott értelmiségiek a státuszindex 6-9. Tizedében
  • Felső középosztály (rosszabb státuszú felsővezetők, középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók a státuszindex 1-5. tizedében, alsóvezetők, egyéb szellemi foglalkozásúak, valamint szakmunkások a státusz-index 8-10. decilisében.)
  • Munkásosztály (rosszabb státuszú szakmunkások, szakképzetlen és mezőgazdasági munkások, ha társadalmi státuszuk a 3. tizednél magasabb)
  • Depriváltak (szakképzetlen és mezőgazdasági munkások a státuszindex alsó három decilisében)
           A kutatók szerint nagyobb figyelmet érdemel az a jelenség, hogy a legrosszabb helyzetben lévők élesen elkülönülnek a fölöttük lévőktől, ez nehezíti a felzárkóztatásukat.

A kutatás eredményei szerint a jövedelem nagyságát legnagyobb mértékben az iskolázottság befolyásolja, és hogy a családfő dolgozik-e vagy sem, de a korábbi adatokhoz képest jelentősebb a gyermekszám és az etnikai hovatartozás is. A kötet szerint a cigány családok relatív jövedelmei az összes többi kategóriához képest a legalacsonyabbak, az átlagjövedelem fele körül mozognak.
          A "relatív" és "abszolút" szegénységi arányok változása Magyarországon, 1987-2001, százalék
             
Szegénységfogalom
Év
1987
1992
1997
2001
           Relatív szegénység: az ekvivalens
átlagjövedelem ötven százaléka alatt
6-7
10,2
17,8
14,4
            Abszolút szegénység: a létminimum
alatt élők aránya
8
10,1
31,0
n. a.
           Forrás: 1987: saját becslés a KSH jövedelem-eloszlási adatai alapján; 1992-1997: TÁRKI-adatok.
           Az átlagjövedelem felét keresik a roma családok 

Az életkorok szerinti társadalmi rétegződést vizsgálva a kutatók azt találták, hogy nem a nyugdíjas réteg van a legrosszabb helyzetben, hanem az a fiatal korosztály, amely valamilyen iskola elvégzése után nem tud bekerülni a munkaerőpiacra. 

Az egyenlőtlenség növekedését inkább a felső réteg jövedelemnövekedésének tulajdonítják a kutatók, mivel a szegénység nem nőtt. A kiterjedtsége nőtt ugyan némileg az elmúlt három évben, azaz valamennyivel többen tartoznak a szegények közé, mélysége azonban, ha csak kis mértékben is, de csökkenni látszik.

A közepes egyenlőtlenséggel jellemezhető országok közé tartozunk 

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a szegénységi arány a legkedvezőbb az Európai Unió tagállamai és a most csatlakozó államok között. A vásárlóerőt tekintve ugyanakkor nagyon alacsony, az EU-tagállamok átlagának a fele. E szerint Magyarországon kevesen tartoznak a szegények közé, de ez azért lehet, mert a szegénység határa jóval alacsonyabb, mint a környező országokban.
 
 
SZOCIÁLIS PROBLÉMAMEGOLDÁS
 
 
A szociális munka színterei
          Welch humán-ökorendszere
          Az ember és az őt körülvevő környezet között fellépő kölcsönhatásokat vizsgálja.
A Humán Ökorendszer hét szintje azt írja le, hogy miként működnek a természetes támaszok az egyes szinteken, másrészt, hogy mi történik, amikor ezek összeomlanak. 
        
Szint
Jól működő természetes támasz
Nem jól működő természetes támasz
           I          . Fizikai
Kielégített fizikai szükségletek (étel, hajlék, biztonság). A test jól működik, a betegség kezelhető.
Az alapvető fizikai szükségletek kielégítetlenek. A betegség gyakoribb, mint az egészséges állapot. Fogyatékosság lehetséges.
          II. Intraperszonális
Hangulat és érzelmek pozitívak, önértékelés jó. Negatív érzelmek lehetségesek, de nem dominálnak.
A hangulat és érzelmek általában negatívak. Alacsony önértékelés. A problémamegoldó és döntéshozó képesség fogyatékos
          III. Interperszonális
A kapcsolatok vegyesek és általában pozitívak. Küzdelem van, de kezelhető. A szexuális igények kielégítettek.
Hiányoznak az alapvető támaszt és szeretetet nyújtó kapcsolatok, ill., ha vannak, akkor destruktívak.
          IV. Család
A család vagy más kiscsoport melegséget és hozzátartozás érzését nyújtják, a problémák idején pedig támaszt.
Hiányozik a család vagy más kiscsoport, vagy a bennük lévő kapcsolatok destruktívak. Nincs közeli hálózat, amihez fordulhatna, amikor erre szüksége lenne.
          V. Helyi közösségek
A helyi környezet intézményei és szervezetei alapvető társadalmi szükségleteket elégítenek ki, pl. munka, oktatás, lakás, egészségügy, stb.
Közösségi intézmények és szervezetek hiányoznak vagy nem jól működnek. Alapvető szociális szükségletek részben vagy egészben kielégítetlenek.
          VI. Kulturális
Az egyén egy (valláson, hagyományon alapuló) kultúra vagy szubkultúra részének érzi magát, amely viselkedésmintát nyújt, különösen a döntéshozatalok időszakában
A kulturális identitászavart vagy konfliktusos. Dominál a rasszizmus, a diszkrimináció és/vagy az egyén peremre szorul. A gyors társadalmi változás kulturális vákuumot vagy a kultúra elsorvadását idézi elő.
          VII. Állam, nemzet
Az adott ország törvényei és szociálpolitikája általános biztonság- és igazságszeretet nyújtanak. Az élet- és vagyonvédelem megoldott.
A szociális, politikai, gazdasági rendszer nem működik, igazságtalan vagy totalitárius. Háború vagy polgárháború nehezíti az egyén életét.
       Ezen a 7 szinten léphet kapcsolatba a szociális munkás. Szociális munkásra akkor van szükség, ha a természetes támaszok nem működnek.
 
Welch humán-ökorendszerének ábrázolása
 
 
 
 
            A Humán ökorendszer és a tudományok kapcsolata:
 
           Interdiszciplináris kapcsolatok multidiszciplináris jelleg
 
         A szociális szakember, érzékeli és értékeli az egyes szinteket és azok működését, a szakmai tudása és egyéni adottságai révén, amihez bizonyos tudományágak ismerete szükséges, ez jelenti a multidiszciplináris jelleget.
         Az egyes szinteken lévő problémák megoldásához az adott terület szakembereinek bevonása,együttműködése szükséges, ez jelenti az interdiszciplináris kapcsolatokat.  A SZOCIÁLIS MUNKA Eszközei
jogi eszközök – törvényekben meghatározott lehetőségek és kötelezettségek (pl. Sztv., a gyermekvédelmi-, adatvédelmi törvény, PTK,)
szociálpolitikai eszközök – minden ami a szociálpolitikához tartozik, pl. intézményrendszer, szociális szolgáltatások (a szociálpolitika és a szociális munkás kölcsönhatásban vannak, mivel jelző funkciója révén hatást gyakorol a politikusok által alkotott szociális intézkedések milyenségére, másik oldalról viszont a szociálpolitikai intézkedések nagyban befolyásolják a szociális munkás eredményességét – lásd szociális kiadások csökkentése)
egyedi adottságok mint eszköz
§  elsősorban a szociális munkás saját személyes adottságai, személyisége –
·          
§  tudás, ismeret - jogi, szakmai, (jogi és szakmai lehetőségei és azok határainak, kompetenciahatárok ismerete, szakmai módszerek pl. közösséggel, csoporttal végzett munka módszerek – közösség fejlesztés-szervezés, közösségi tervezés, közösségi cselekvés mint módszer)
§  készségek, képességek (kapcsolatteremtés, bizalomépítés, kommunikáció, tűrőképesség, kitartás, helyzetfelismerés, döntéskpességkezdeményezés, intelligencia, önismeret, empátia, stb)
§  értékrend – erkölcs, etika, (szavahihetőség, kongruencia)
§  másodsorban az intézmény adottságai amelynek keretein belül végzi a tevékenységét – az intézmény személyzeti szervezeti, infrastrukturális lehetőségei és azok kihasználhatósága)
§  a kliens adottságai személyiség jellemzői – elsősorban hozzáállása, attitűdjei
 
   A szociális munkás az eszközöket a folyamatnak megfelelően, nem elkülönülten, hanem repertoár szerűen, akár egyszerre is alkalmazza. Ebből fakad a szociális munka multidiszciplináris jellege.
 
A szociális munka alapelvei
   Fogalmi alapelv tartalma
§  a probléma egyedi megértésének elve – fel kell tárni a kiváltó és fenntartó körülmények egyedi vonatkozásait
§  a cselekvési elvek – a cselekvéshez kell a megértés, a következtetések levonása, mivel így készíthető hatékony, problémamegoldó cselekvési terv
A cselekvési elvek 3 csoportra oszthatók:
§  Általános jellegű elvek jellemzői
·          
§  megoldásra összpontosítás
§  a szociális munka funkciójának az elsőbbsége
§  az érintettek hasznára való törekvés
§  az érzelmek funkcionálissá tétele
§  a viselkedés befolyásolása
§  az önállóság növelése
1.             
           §   A szociális munkás és a problémamegoldásban érintettek közötti viszony:
·          
§  cselekvés fölötti uralom
§  a kontaktus, kommunikációs elv
·          
§  az érzelmek funkcionálissá tétele
·          
§  a viselkedés pedagógiai befolyásolása
1.             
           §   A problémamegoldás végrehajtására vonatkozó elvek:
·          
§  a probléma meghatározása
§  természetesség elve
§  szociálökológiai elv
§  tárgyalás elve
§  tényszerűség elve
§  összpontosítás
§  időzítés
§  önkéntesség elsődlegessége
§  együttműködés
problémanyitás
 
      Elfogadtatási elvek – érvényesítésének lehetősége a bizalmon alapul ami kettős tartalmú:
§  a szakember személyisége
§  problémamegoldó képessége
 
§  a probléma elfogadása
§  barátságos részvét
§  alkalmazkodás
§  jóakarat
§  ítéletmentesség, tilos a vádaskodás, nincs bűnbak
§  kompetencia
§  megmagyarázni a helyzetet
§  diszkréció, körültekintő eljárás
 
 
       Etikai elvek
         A szociális munka etikája
   Etika az értékekből ered, és összhangban van velük. Az etika az erkölcsi elvek rendszere, amely tartalmazza a z elvárt magatartást, erkölcsi szabályokat.
Érték: hitek, preferenciák vagy feltételezések összessége arról, hogy mit tartunk kívánatosnak vagy jónak az ember számára.
 
      Az etikai kódex alapelvei:
§  Minden ember értékének és méltóságának elfogadása.
§  Szociális jólétre való törekvés, ill. az ehhez szükséges módszerek fejlesztése.
§  Kettős felelősség ( a hatalomnak és a kliensnek)
§  Szakértelem, és ennek állandó fejlesztése
 
     Etikai elvek
A legfőbb kötelességeket megtestesítő elveket elfogadva, a szociális munkás vállalja, hogy a legjobb tudása szerint:
§  Hozzájárul az emberi jólétet szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. Nem engedi, hogy tudását, szakértelmét, tapasztalatait embertelen módszerek gyakorlására használják.
§  tiszteletben tarja a rábízottak egyéniségét és gondoskodik méltóságuk, egyéniségük, jogaik és felelősségük megőrzéséről.
§  Nem lesz személyválogató különböző előítéletek alapján, úgy mint: származás, társadalmi helyzet, nem, kor vallás,
§  Segíti a rábízottakat a számukra nyitva álló lehetőségek, valamint döntési képességek növelésben.
§  Nem utasítja el a rábízottat, nem válik közömbössé annak szenvedése iránt akkor sem, ha kénytelen vele szemben másokat megvédeni, vagy el kell ismernie, hogy nem tud segíteni rajta.
§  Szakmai felelősségét személyes érdekei fölé helyezi.
§  Elismeri, hogy a szakmai oktatás és képzés folytatása alapvető a szociális unka gyakorlatában.
§  Felismeri a másokkal való együttműködés szükségességét a rájuk bízottak érdekében.
§  Amennyiben nyilvánosság előtt szól, illetve nyilvános tevékenységet vállal, minden esetben közli, hogy egyéni minőségben vagy valamely szervezet megbízásából cselekszik
§  Vállalja, hogy segítséget nyújt a rábízottaknak abban, hogy megkapja mindazokat a szolgáltatásokat és jogokat, amelyek megilletik őket.
§  Elismeri, hogy a kifejezetten egy bizonyos célra kapott információt nem lehet jóváhagyás nélkül más célra felhasználni. Tiszteletben tartja a rábízottak magánéletét, továbbá a velük, másokkal való kapcsolata során nyert bizalmas információkat. Ilyen információkat csak az érintett beleegyezésével lehet továbbítani, kivéve ha egyértelmű, hogy az érintett, a szociális munkás, vagy más személyek vagy közösségek, komoly veszélyben van8nak), vagy egyéb olyan körülmény esetén, amelyek szakmai szempontból és szakmai konzultáció alapján kivételesnek ítélendők.
§  Munkálkodik azon, hogy a munkaadó szervezeteknél megteremtsék és fenntartsák azokat a feltételeket, amelyek alapján a jelen kódex által előírt kötelezettségek elfogadhatók a szociális munkás számára.
 
A szociális munka formái
 
§  Esetmunka – egyéni esetkezelés
§  Szociális csoportmunka
·          
§  családok körében végzett szociális munka
§  szociális csoport munka
§  közösségi szociális munka
 
Szociális munkaformák lépései
§  helyzetfelismerés, helyzetfelmérés, helyzetelemzés, ténymegállapítás
§  lehetőségek, erőforrások számbavétele
§  megoldási alternatíva választása
 
Módszertana
§  interjúkészítés
§  megfigyelés
§  diagnózis
§  problémamegoldás
§  nyilvántartás, dokumentáció
 
A speciális és általános módszerek veszélye, hogy a klienst és problémáját igazítjuk a módszerhez, nem fordítva!
 
A választásnak az egyénesítést kell szem előtt tartania.
 
 
 
 
Egyének és családok szükségletei
           A SZOCIÁLIS JÓLÉT:
             Amikor az embereknek, a társadalom tagjainak kielégítettek a szükségletei.
Az ember szükségleteinek minél magasabb szintű kielégítése biztosítja a test és lélek harmóniáját, a szociális jólétet, az egészséget.
 
           Szükségletek hierarchiája:
          Az ember szükségletei feltétlen kielégítést kell, hogy nyerjenek ahhoz, hogy egészségét megőrizhesse, és ezáltal hasznos tagja lehessen a társadalomnak.
A szükségletek mindegyikének kielégítése lényeges, azonban az élet alapját képező szükségletekből kiindulva prioritási sorrend állítható fel, ezt nevezzük a szükségletek hierarchiájának. Az elmélet megalkotója Abraham MASLOW.
      Maslow az emberi szükségleteket egymásra épülő, egymással kölcsönhatásban álló rendszerben, piramisban képzelte el, melynek lényege:
     A piramis alján az élethez nélkülözhetetlen alapvető (fiziológiás) szükségletekből indul, majd a fontossági sorrendet (létfeltétel) figyelembe véve halad a szükségletekben a legmagasabb szükséglet az önmegvalósítás felé. Szükségleteket befolyásoló tényezők !(Vegyük észre, hogy a szükségletek megegyeznek az emberi célokkal!)
A szintek, lépcsőfokok, melyről továbblépés igényének felmerülése a következő, magasabb szintre csak akkor lehetséges, ha az alatta lévő szükségletekben nincs jelentős hiány. (A megbecsülés nem igazán foglalkoztatja (nincs rá igénye) ha nem jut megfelelő élelemhez.)
Az alapvető szükségletek mellett, találunk úgynevezett „magasabb rendű szükségleteket” melyek felmerülését befolyásolja az egyéni igényesség is. (lásd: szükségleteket befolyásoló tényezők)
A szükségletek igényében lehet visszaesés is. (Az élelemhez jutás érdekében hajlandó kockáztatni a biztonságát.)
       Az igény
Óhaj , kívánalom, amelynek bizonyos feltételeknek kell megfelelni. 
      A szükséglet
Az élet mindennapi létfenntartásához szükséges dolog, tevékenység, illetőleg az ezzel kapcsolatos szervek működtetése
 
Az emberi szükségletek hierarchiája MASZLOW szerint:
(piramis)
  
5. 
ÖN-
MEGVALÓSÍTÁS
SZEMÉLYES FEJLŐDÉS,
ALKOTÁSVÁGY
________________________________________

4. 
MEGBECSÜLÉS
SZÜKSÉGLETE
ÖNÉRTÉKELÉS, ÖNBIZALOM, BÜSZKESÉG
__________________________________________________________

3. 
TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK
SZERETET, MEGÉRTÉS, ELFOGADÁS, TISZTELET,
VALAKIHEZ VALÓ TARTOZÁS
_______________________________________________________________________

2, 
BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETE
A FIZIKAI, PSZICHÉS ÁRTALMAKTÓL VALÓ VÉDELEM,
VÉDETTSÉG; SZERVEZETTSÉG; ÁLLANDÓSÁG; BIZALOM
_________________________________________________________________________________

1. 
FIZIKAI (ALAPVETŐ) SZÜKSÉGLETEK
TÁPLÁLKOZÁS, FOLYADÉK, HŐMÉRSÉKLET, LEVEGŐ, PIHENÉS, ALVÁS, MOZGÁS,
ÜRÍTÉS, TISZTÁLKODÁS, RUHÁZAT
________________________________________________________________________________________________
           Ha szükségleteinket ki tudjuk elégíteni, jólétben élünk. Ez nemcsak egyéni hanem társadalmi felelősség, -érdek is à úgy kell működtetni a társadalmat, hogy erre lehetősége legyen mindenkinek.
Ezen feladatok ellátására külön jóléti intézményrendszer és szolgáltatások köre működik. pl. Gyermekjóléti Szolgálat, családsegító szolgálat
        A szükségleti hierarchia a humánökológiai elmélettel is összefügg. A szolgáltatások egy része a természetes támaszok aktivizálására irányul, a szükségletek kielégítése érdekében.
 
          Egyéni esetkezelés
            A rendszer szemléletű megközelítés
 
      Minden emberi rendszerben megvan a növekedés lehetősége. A fejlődés irányába tett erőfeszítés társadalmi tranzakciókra helyezi a hangsúlyt.
 
          A családi működés rendszerszemléletű megközelítése új perspektívát kínált a családdal foglalkozó szociális munkásoknak is.
 
          A szociális munkás elsődleges tevékenysége:
§  Szükségletként felmerülő forrás biztosítása (érdekképviselet)
§  Kliens és más rendszerek közötti interakció megváltoztatása (képessé tevő, tanító)
§  Problémamegoldó munka (segítő)
§  Terápiás kapcsolat (képessé tévő, terapeuta)
 
        Új emberi, társadalmi szükséglet, változás kezelése. Az egyén másokkal, intézményekkel, magával folytatott interakciók segítése. Klienssel közösen állapodunk meg problémamegoldást, segítségnyújtási módszert illetően. Segítjük őt szociális funkcionálásában.
 
          Esetkezelés értelmezése, tartalma
   A szociális esetmunka egy olyan komplex pszichoszociális segítés, mely középpontjába az egyént és annak szociális környezetét helyezi.
Az egyéni esetkezelés során egyenrangú félként, a segítséget kérő emberi méltóságát szem előtt tartva, annak önfenntartó képességét erősítve végzi tevékenységét. A segítő kapcsolatban megszülető cselekvési lehetőségekből, a rászoruló által választott döntések közül azt támogatja, amelyik elősegíti az ügyfél társadalomba való visszailleszkedését. Azegyéni esetkezelések alatt a döntések cselekvésekké alakulása közben a kezdeményezést átengedi az ellátottnak, saját motivációs szerepét megtartva.
   Az esetmunkát befolyásolja a társadalmi környezet (gazdaság-politika, szociálpolitika), a rendelkezésre álló források
 
           Az egyéni esetkezelés előnyei: 
§  Dipólusú intenzív, koncentrált
§  Figyelem orientáció egyirányú
§  Szabályok, követelmények, szerepek egyszerűek
§  A kapcsolat jellege homogén, szimmetrikus, vagy hierarchikus
§  Visszajelzés azonnali, spontán
§  Problémakezelés célzott
§  Fókuszban folyamatosan az ügyfél
§  Külön szervezés és költség igény gyakorlatilag nincs  
          Az egyéni esetkezelés hátrányai 
§  A közösségi jellegű, több síkú kapcsolat fejlesztését kevéssé biztosítja
§  Nincs mód szerepváltásra
§  A kliens és problémái szociális terétől elszigetelten kerülnek kezelésre
§  Nincs lehetőség a mellérendelt kapcsolatok modellálására
§  Döntően a verbális kommunikáción alapul
§  Az esetlegesség nagy mértékben jellemzi
§  Nem költség-hatékony
          Eljárási módok: Segítés:
1.     Megfigyelés (irányított, informális) mediáció
§  Megbeszélés (egyedi, csoportos) tanácsadás
§  Interjú (rövid, hosszú) terápia
§  Kérdőív
§  Napló kiértékelése (kliens vezeti)
§  Audiovizuális (kliens rajzelemzése)
§  Önéletrajz
§  Esettanulmány
 
          Esetkezelés:
§  felmérés,
·          
§  interjú,
§  kommunikáció,
§  probléma vizsgálata,
§  problémamegoldó folyamat végig vitele,
·          
§  források mozgósítása,
§  kliens készségfejlesztése,
§  eredményesség - befejezés,
·          
§  értékelés.
           Az esetkezelés feltételei
§  Önkéntesség
§  együttműködésen alapuló
§  mellérendelt viszony
§  bizalmi kapcsolat
 
          Az egyéni esetkezelés, a segítő munka folyamata
           a szoc. munkás elkészíti a diagnózist. Ehhez megoldási tervet készít, majd értékel.
 
1. A szerződési-tervezési fázisban: körvonalazódik a beavatkozási program (akcióterv), mely átvezet a segítő munka középső szakaszába.
2. A középső fázisban: alapvető feladat mozgásba hozni a kliens változások irányába tett erőfeszítéseit. (a kliens belső forrásaira és a külső forrásokra koncentrálunk)
3. A segítő munka lezárása: A kliens fokozatos leválása a segítőről. A lezárás folyamatában a következő lépéseket kell megtenni:
1.     Összegezni az elért eredményeket, értékelni az elért célokat.
§  Felmérni, hogy vannak-e még le nem zárt, tisztázatlan problémák
§  Szükséges-e más intézménybe is irányítani a klienst
§  Meg kell állapodni a klienssel abban, hogy hogyan követhetjük nyomon, hogyan boldogul a segítő munka lezárása után
§  Végül le kell zárni az eset dokumentációját.
 
          4. A segítő munka dokumentációja:
           A dokumentáció egy olyan keret,
1.     mely rögzíti az esetvitelben fontosabb támpontokat.
§  Magában foglalja a szerződés lényegi elemeit
§  Szükség esetén elővehető
§  Támpontokat ad statisztikai kimutatások készítéséhez.