Romológia

 

Romológia: a cigány népesség szociológiai társadalmi helyzetére vonatkozó ismereteket közöl. Nem tudomány. Saját érdeklődési köre megvan, de sajátos módszertannal is kellene rendelkeznie. A módszertant más diszciplínákból meríti. Cigány definiálása szükséges a kutatáshoz.

 

1. Fogalmak meghatározása: többség, kisebbség, etnikum, nemzeti és etnikai kisebbség

 

Az 1993. LXXVII. tv. meghatározza, hogy ki számít nemzeti és etnikai kisebbségnek. Akinek van anyaországa nemzeti kisebbség, akinek nincs, mint a cigányoknak etnikai kisebbség:

1. Legyen magyar állampolgár. 2. Legalább 100 éve honos legyen. 3. Legyen saját kultúrája, nyelve, hagyománya. 4. Összetartozás tudatról tegyen tanúbizonyságot. 5. Legyen számszerű kisebbségben a többséghez képest.

Egyéni jogok ugyanazok, mint  amik másokat megilletnek. Kollektív jogok, ami a közössége megilleti.

Etnikum: szociológiában használt, nehezen definiálható. Olyan kulturális különbségek jelölik, amivel teljesen felruház különböző népcsoportokat. Pozitív és negatív szemlélet alakul ki.

 

 

2. Ki a cigány? – cigányok, romák – fogalommeghatározás jogi és szociológiai szempontból

 

Ki a cigány?

A szociológiába két nagy álláspont van. Kemény István nevéhez fűződik.

Ladányi János – Szerényi Iván féle:

A népcsoport tagjait megkérdezik. Az alapsokaságba beletartozik, aki cigánynak vallja magát – önbevallás irányzat (Jó-e ha annak vallja magát?)

Kemény István féle:

Nem jó az előző módszer, mert sokan kiesnek. Úgy gondolják, hogy össze kell hívni pár embert, aki jól ismeri a településen lakókat. Hibája, hogy nem ismernek kellőképpen mindenkit. Kialakul egy névsor, az érintetteket megkeresik és megkérdezik, hogy annak vallják-e magukat.

Ki a cigány valójában – nem tudjuk pontosan, mert egyik vizsgálódás sem tökéletes.

 

Többség, kisebbség

A többségi társadalom minősítés definíciós kulcsnak tekinthető megközelítés a cigányságot lényegében olyan társadalmi kisebbségnek ismeri el, amely ugyan etnikailag meghatározott történelmi képződmény, de fennmaradásában nagyobb szerepet játszik a többség elkülönítő, megkülönböztető magatartása, mint a kisebbség immanens sajátosságai.

1893, 1971, 1994 – három nagy szociológiai kutatás.

 

 

3. A cigányok története a kezdetektől Európában történő megjelenésükig

 

Rengeteg bizonytalansági tényező van. Nincs saját történelmi forrása a cigányoknak. Nyelvészeti kutatásokra lehet hagyatkozni.

Honfoglalás előtt bizánci krónikák, német könyvek.

Egy nyelvészeti kutatás szerint Indiából (Pandzsáb állam területéről) származnak. Kézműipari tevékenységgel foglalkoztak. Szerették volna beolvasztani az új népet.

Egy perzsa történetíró azt írta, hogy volt egy perzsa uralkodó, aki rendeletet hozott, hogy 8 órát pihenni és szórakozni kell zene szolgáltatással. Írt az indiai uralkodónak, hogy küldjön neki olyanokat, akik zenét szolgáltatnak. A cigány népességnek a vérében van a zene (pozitív sztereotípia). A monda szerint emiatt vándoroltak tovább. A vándorlási folyamat nyugati irányba húzódott. A népvándorlás eredménye a honfoglalás is.

Cigány népnév. Rom = férfi ember . Roma = többes szám: emberek.

A cigányok Bizánc területén felvették a kereszténységet.

Egyes feltételezések szerint a helyről kapták a nevüket ahol laktak. Más feltételezés, szerint egy eretnek szekta volt, amiről a nevüket kapták.

A török hódítás elől haladtak. A 17–18. sz.-ban áthaladtak a Kárpát medencén. Nyugat-Európában akartak letelepedni. Ott keresztény zarándokoknak tekintették őket.

Mítosz szerint a fáraó népe, aki Krisztus szögeit kovácsolta. Innen a Dzsipszi kifejezés.

14–15. sz. környéke. A cigányokat királyi rendelettel elzavarták, a pápa is kitiltotta őket. Nem akartak beilleszkedni. Társadalmi oka volt. Nyugat-Európában már szilárd feudális állam volt, nem volt szabad földterület, nem tudták letelepíteni őket.

Eredetileg is kézműiparral foglalkoztak és a termékeik értékesítésével. Rontotta volna a céhes ipar boltját. Nem engedték be a cigány népességet, de más népcsoportot sem. Ideológiát gyártottak, hogy meg tudjanak szabadulni tőlük.

A 15. sz. körül a cigányok visszafordultak kelet felé és letelepedtek Magyarországon.

 

 

4. A magyarországi cigányok története a 19. század elejéig, különös tekintettel a felvilágosult abszolutizmus uralkodóira

 

A cigányok története különös történelem, mert nem hagyott maga után írott forrásokat.

Első csoportjaik a 15. században jelentek meg Magyarországon. Betelepedésük a 16. sz. közepétől válik mind nagyobb arányúvá. A török hadak elől menekültek, vagy azokat követték.

Állandó hadi készülődés volt a török hódoltság miatt. Örültek a kézműveseknek. Nem volt cigány probléma: romantikus cigánykép. Társadalmi mobilitásra is volt lehetőség. Lippai és Gápor Áron is cigány volt.

A három részre szakadt Magyarország egyes területein különböző körülmények között éltek csoportjaik. A szultáni városokban jelentősen megnőtt a számuk. Budán külön városrészt laktak, kereskedelemmel foglalkoztak.

A török kiűzése után a katonai népeket szélnek eresztették, a foglalkoztatás megszűnt, földet nem osztottak. A Habsburg uralkodók célja a vándorló cigányok letelepítése volt. Mária Terézia és II. József meg akarta oldani a helyzetüket. Kóboroltak az ország területén, ló eladással foglalkoztak. Rendeletben kiadták, hogy földhöz kell juttatni őket, de nem volt földterület. Szabotálták.

Rendeletek:

– a törvényhatóságok kötelesek a cigányok letelepítéséről gondoskodni

– a cigány nyelv használatát megtiltják

– a cigány gyerekeket el kell venni, paraszt családokban kell elhelyezni és megszűnik a cigány nép

– a cigány nevet el kell törölni, telket kell adni neki, céhekbe fel kell venni őket

– be lehet sorozni a cigányokat katonának

– öltözködésükben alkalmazkodniuk kell környezetükhöz (ruháik használatát megtiltják)

– úrbéli szolgálatra kell kötelezni őket, a kóborlók kunyhóit le kell rombolni

– útlevelet csak a letelepedett cigányok kaphatnak

– a törvényhatóságok félévente kötelesek jelentést készíteni a cigányokról.

Országgyűlés elé nem került a „cigányügy”. Egyetlen feladatnak azt tekintették, hogy lehetővé kell tenni a cigányok földművesekké és mesteremberekké válását, a kóborlók ellen fel kell lépni.

Elvesztik a nyelvüket, kultúrájukat. Próbálják a hiányszakmákat megtalálni. A 19. sz. elejére beolvadnak, eltűnik a cigánykérdés. Asszimilálódnak, új életformát vesznek fel.

A kovács mesterség megbecsült mesterség volt. Építkezés: vályogvető cigányok. Kézművesség, zene. A zene miatt kialakult a cigányság körében is egy ún. arisztokrácia. 19. sz. közepén a mai Románia területéről történt bevándorlás. Az itt élő cigányok (romugro) megkülönböztették  magukat a bevándorló cigányoktól. Az új népcsoport nagyon erősen kötődött a cigány kultúrához: oláhcigányok. Beás cigány csoport: románul beszélnek. Kevesen vannak a Dunántúlon. Famunkákkal foglalkoztak. Hármas tagolódás alakult ki.

19. sz. végi 3-as tagozódás és jellemzői:

– romungrók: magyar cigányok, kovácsok, kézműipar

– oláhcigányok: 19. sz. második felétől kezdtek bevándorolni. Többségükben megőrizték anyanyelvüket. Ősi mesterség: lókereskedelem, szőnyegkészítés. Hagyományaikhoz kötődnek.

– beás: 19. sz. második felétől a Dunántúlon Baranya megyében telepedtek le. Az anyanyelvük a románnyelv ősi változata. Famegmunkálás a jellemző. Ún. kanalas, teknővájó cigányok.

 

 

5. A magyarországi cigányok története a 19. század első felétől 1945-ig

 

Az 1893-as cigányösszeíráskor a nagy többség már állandóan letelepedettnek számított.

A hármas tagozódás a Horthy-korszakra megszűnt. A cigánykérdés súlyos társadalmi probléma maradt. Előkészítés végett mindig áttolták valamelyik országgyűlési bizottság asztalára. Kezelésében a minisztériumok, elsősorban a belügy játszott vezető szerepet. A szakigazgatási ágak a letelepedést az integrálódást szolgálták. Pl. megtiltották, hogy megyéjükön kívül kereskedjenek.

Az oktatásügy iskolákat hozott létre a letelepítés szándékával. A beiskolázással már sok baj volt.

Az egészségügyi igazgatás a fertőző betegségek megakadályozására hozott intézkedéseket.

A szociálpolitikában tiltották a koldulást, de megtűrték. A gyermekvédelem területén a jogilag elhagyott gyerekeket lelencházba utalták. Elhagyottá minősítette az erkölcsi romlásnak kitett gyereket is. Nagyon sok gyerek került menhelyre. Az intézkedéstől azt várták, hogy tömegesen menekülnek ki az országból.

 

A 20. sz. elejétől, 1900-1945-ig, furcsa passzív cigánypolitika volt Magyarországon. A kóbor cigányokat le kell telepíteni. 1893-a országos vizsgálat. Herman. Nagyarányú cigánybevándorlás, kb. 280 ezer cigány. 1850 körül 150 ezer körül volt a cigányok száma. A 280 ezerből kb. tízezer vándor volt. Vándor iparosok voltak (drótos). Szükség volt a szakmákra. Nem nagyon volt kit letelepíteni. 1908–10 körül egy csárda tulajdonosáét és családját kirabolták és megölték. Cigányok voltak az elkövetők. Cigányokat beterelték, így fogták el az elkövetőket, akik bevándorlók voltak, alacsony értelmi szintűek. Előkerült ilyenkor a cigánykérdés. A „rezervátumok” létrehozása.

 

 

6. A magyarországi cigányok története 1945-től a rendszerváltásig

 

Az 1944-es német megszállás előtt a cigányság 200 ezer főre becsülhető. Döntő többségük letelepedett életmódot folytatott.

A két világháború közötti fejlődéssel nem tudtak lépést tartani. A környező országokból erős volt a cigány bevándorlás, csökkent a munkalehetőségük. Leszakadásuk rohamos ütemben felgyorsult.

A náci megszállás alatt határozott fellépés a cigányság ellen. Átnevelés, civilizálás, kényszermunkatábor. A cigánykérdés népirtásba torkollott. Nincs megbízható adat, hogy hányan estek áldozatul (5000, 30 000 elhurcolt cigány) A kóbor cigányok deportálása. Komáromi erődből ahol fogva tartották őket, szállították Németországba. Gázosítás. Roma holokauszt.

A háború vége a cigányok számára az életben maradást jelentette. 1945 fordulópont volt a cigányok életében is. 1945 után egyenrangú állampolgárokként fogadták el a cigányokat.

Az 1947-48-ig tartó demokratikus időszak megváltoztatta a társadalomhoz való viszonyukat. Tilos volt a faji vagy etnikai megkülönböztetés.

Gazdasági téren romlott a helyzetük, mert kimaradtak a földreformból, megélhetésük pedig a mezőgazdaságban végzett munkából származott (mezőgazdasági cselédek voltak többségében).  A munkaalkalom eltűnt. Szegénység nagy mértékű. Cigány telepek jöttek létre. Teljes kilátástalanság.

Az iskolába járó cigány gyerekek aránya nőtt.

László Mária által kezdeményezett Cigányszövetség 1957. okt. 26-án jött létre. A kulturális szövetség rövid életű volt. Célkitűzése, hogy megteremtsék az eredeti cigány irodalmat, zenét, más művészeteket, megőrizzék ősi nyelvüket. Életkörülmények javítása.

Az 1961-es párthatározat a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként határozta meg. Ez teljes fordulat volt pozitív és negatív irányban. Asszimilációs program. Tagadta, hogy a cigányság nemzetiség lenne. Szociális probléma. Szegénység, amit nem lehet megengedni.

1965-ben indították el a cigánytelepek felszámolására irányuló programot. Az állandó keresettel rendelkező cigányok kedvezményes kölcsönt vehettek fel „CS” házak építésére. Az elkülönülés új formái jöttek létre, de nagymértékben javultak a lakásviszonyok.

1971-es országos kutatás. Kemény István (még mindig tart). A cigányok 3/4 része cigánytelepeken él. Se víz, se villany. (Keménynek el kellett mennie, a rendszerváltozás után jött vissza.)

Egy népcsoport problémáját nem lehet szociális problémaként definiálni. Szociális módon próbáltak segíteni, ami pozitívum volt.

Cigánytelepek felszámolása. Oktatási probléma. Munkába való bevezetés (Miskolc, Ózd). Szocialista nagyipar.

Az 1971-es kutatás idején a nem cigány 87% munkával rendelkezett, a cigányoknak meg 85%-a.

Telepek felszámolása, telkek kijelölése, ahol építkezhetnek a cigányok. Kedvezménye OTP kölcsön. CS házak, csökkentett komfort fokozatú házak a cigányok számára. Nagy fejlődés. Amíg volt munkaviszony nem volt gond. Általában egy tömbben a falu szélén jelölték ki a telepet.

Oktatás az 50-es években: analfabéta cigányok. Az általános iskolában tömegesen jelentek meg a szegény gyerekek. A pedagógusok nem voltak felkészülve rá. A gyerekek képtelenek voltak megfelelni az elvárásoknak. Anyanyelvük sem volt magyar. Szülők primitívsége. Ha nem tudták teljesíteni a követelményt, kisegítő osztályba v. elkülönített osztályba kerültek. A kisegítő iskola gyakorlatilag zsákutcás. Továbbtanulás minimális. Lehetetlen helyzet. A szociális nagyipar felszívta a 8 általános iskolát végzetteket. (1990-es években kb. 20% értelmi fogyatékos a cigány gyerekek között.) Iskolai szegregáció típusa. Települési, iskolai, iskolán belüli. Tagozatok szervezése az iskolában. (Tiszavasvár). Képesítés nélküli pedagógusok. Integrált oktatás kezdeti, kísérleti fázis (Anglia). Körzetesített iskolák. Egy adott területről egy bizonyos iskolába. Egészségesek toleranciájának kialakulása. Hátrányos helyzetűek, fogyatékosok nem érzik azt, hogy nem tudnak kitörni a helyzetből.

A 80-as évek végén sok ember számára megnyílt a felemelkedés lehetősége, akinek ez sikerült már nem tekintették igazi cigánynak.

 

 

7. A magyarországi cigányok története a rendszerváltozástól napjainkig

 

Az ingatag alapokon álló felemelkedés kártyavárként omlott össze. A romák tömegesen vesztették el munkahelyüket a képzetlenség miatt. Kemény István 1993-as adat: 61% a munkahellyel rendelkező nem cigányok száma, de csak 29% a cigányság körében. A leépítés során a képzetleneket, a segédmunkásokat küldik el, akik elsősorban romák. A hajléktalanok zöme azokból került ki, akik munkásszállásokon laktak és elvesztették munkahelyüket.

Az alacsony iskolázottságú embereknek esélyük sincs a munkalehetőségre. Megingott a megélhetésük, a lakásépítési hiteleket (az OTP tartozást) nem tudták visszafizetni. Kamatemelés, eladósodás, elárverezés, szegénység. Magyarországon közel 3 millió szegény ember van, aki nem mind cigány (kb. 600 ezer a cigányok száma Magyarországon) Tovább differenciálódott a cigányság. Vállalkozások beindítása. Vállalkozók, értelmiségiek, de nagy részük visszasüllyedt az évtizedekkel ezelőtti szintre.

Ismét kialakult a megélhetési bűnözés, ami diszkriminációt vont maga után. Magyarországon a munkanélküli helyzet: sokan kiestek a regisztrációból és nem jelentkeznek, ezért alacsony a munkanélküliek aránya. Átképzések.

A cigány férfiak átlagéletkora 59 év. Cigány népesség esetében több gyerek születik, de meredeken esik lefelé. Az átlagéletkor 10 évvel kevesebb, mai szociális helyzetből adódik.

Az oktatás a kitörési pont. Az általános iskolát elvégzik. Ezeknek kb. fele jelentkezik középiskolába. Jelentős részük érettségit nem adó középiskolába jelentkezik. Felsőoktatásban 1% a cigányok aránya. A semmihez képest fejlődés. Magyarországon ma nincs cigánykérdés. Megoldják szociálpolitikával.

Diszkrimináció.

Politikai ébredés színtere a rendszerváltás után:

A rendszerváltás utáni időre tehető a cigányság politikai ébredése, önszereződésének kezdete. Országos Cigánytanács, Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége. Civil szervezetek.

Az 1993. évi 77-es törvény (Nemzeti és Etnikai Kisebbségek)először ismeri el a cigányságot etnikai kisebbségnek. Magyarországon először ismerték el a cigányságot népcsoportnak. Cigány nyelv, sajátos népzene stb. Európában egyedi volt a maga nemében. Kollektív jogok. Kulturális identitás őrzése, kisebbségi önkormányzatok. Biztosította a lehetőséget a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok megalakítására. Az anyagi alapok nem biztosítottak. Az alacsony iskolai végzettség miatt a cigány képviselők nagyrészt képtelenek feladataikat ellátni, hosszú távú terveket kidolgozni.

Lassan formálódik egy fiatal értelmiségi réteg.

 

 

8. Kormányzati intézkedések a rendszerváltozástól napjainkig

 

A rendszerváltás utáni időre tehető a cigányság politikai ébredése, önszerveződésének kezdete.

1985. Országos Cigánytanács.

1986. Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége. Felülről irányított szerveződések.

Az egyesülési, szólás- és sajtószabadságot deklaráló törvények elfogadásával lehetőség nyílt önálló szervezetek létrehozására.

Az első szabadon választott parlamenti ciklusban Hága Antónia, Horváth Aladár és Péli Tamás nyíltan vállalták cigány származásukat országos nagy pártok képviselőiként. Az ezt követő ciklusban már csak egyikük volt tagja a törvényhozásnak. A pártok nem tartották fontosnak a cigánykérdés szerepeltetését választási programjaikban.

Cigány civil szervezetek tevékenysége. Anyagi, finanszírozási okok miatt működésük egyre bizonytalanabbá vált.

Az állam közalapítványokat hozott létre, ahonnan különböző programokra nyerhetnek támogatást. Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány.

Megalakult a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal.

1993. évi 77. törvény először ismeri el a cigányságot etnikai kisebbségnek. Biztosította a lehetőséget a települési,  helyi és országos kisebbségi önkormányzatok megalakítására (alkotmányos jog).

A törvény nem biztosítja az anyagi alapokat, a cigány képviselők alacsony iskolázottságúak.

Új kezdeményezések: pécsi Gandhi Gimnázium, Romaversitas

 

 

9. A három országos cigánykutatás legfontosabb eseményei (1893, 1971, 1993/94)

 

1893-ban 280 000 cigány. 1850-ben 140 000, 1857-ben 143 000.

1971-ben 320 000 (224 000 magyar, 61 000 cigány, 25 000 román anyanyelvű)

1993-ban 500 000. Jelenleg kb. 550–600 ezer.

A romák létszáma erőteljesen növekszik.

1970-ben az 1000 főre jutó élveszületések száma cigányoknál 32, a magyar lakosságnál 15.

1993-ban 28,7, az ország teljes lakosságánál 11,3.

Magyarországon 1993-ban 116 000 gyerek született, közülük 13 833 roma (11,2%)

A halálozási ráta európai viszonylatban kiemelkedően magas. Magyar lakosság esetében 1993-ban 14,4 volt 1000 lakosra. A cigányság esetében csökkentő tényező, hogy kevés az idős cigányok száma, a fiatalok száma nagy. Cigányok esetében a várható élettartam 10 évvel rövidebb.

Szabolcs–Szatmár, Hajdú–Bihar és Békés megyében 197-ben a lakosság 5%-a volt cigány, 1993-ban  meghaladta a 6%-ot.

Borsod–Abaúj–Zemplén, Heves, Nógrád megyében 1971-ben 5%, 1993-ban 9%-ot tettek ki a cigányok.

A cigányok a tradicionális vidéki társadalom hagyományos alkotóelemei.

1971-ben 78,4%, 1993-ban 60,5%-uk élt falun.

1971-ben munkahellyel rendelkezett 85%, 1993-ban 29%.

A cigányok anyanyelv szerinti megoszlása:

1971: magyar 71%, beás 7,6%, cigány 21,2%, egyéb 0,2%

1993: magyar 89,5%, beás 5,5%, cigány 4,4%, egyéb 0,6%.

A beszélt nyelv szerinti megoszlás 1993-ban: magyar 77%, beás 11,3%, cigány 11,1%, egyéb 0,6%.

1993 végén 57 000 volt a cigány munkanélküliek száma.

A regisztrált munkanélküli ráta cigányoknál 49,68%, nem cigányoknál 12,84%

 

 

10. A cigányság hármas tagozódása és a csoportok jellemzői Magyarországon

 

A magyarországi cigányság nem egységes népcsoport.

Kemény István anyanyelv szerint 3 csoportot különböztet meg.

A magyarul beszélő magyarcigányok romungrók, akik zenész, muzsikus cigányoknak mondják magukat. A cigány népesség legnagyobb százalékát, 77%, teszik ki. Az ország szinte minden részén jelen vannak, létszámuk az északkelti vidéken a legnagyobb. Életmódjukat tekintve erős a differenciálás (muzsikusok városi csoportja, falusi romungrók ipari városok segédmunkásai)

A két nyelven, magyarul és cigányul beszélő oláh cigányok a 19. sz. második felétől kezdtek el bevándorolni. Többségükben megőrizték anyanyelvüket. Kb. 11%-ot jelentenek. Ősi mesterség a lókereskedelem és a szőnyegkészítés. Számos család sikeres vállalkozást teremtett. Hagyományaikhoz kötődnek. Magukat romának, romnak mondják. Oláh cigányok: az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó indiai eredetű cigány nyelvet nem minden magyarországi cigány csoport beszéli.

A román és magyar nyelven beszélő beás cigányok a 19. sz. második felétől a Dunántúlon Baranya megyében telepedek le. Az anyanyelvük a román nyelv ősi változata. Famegmunkálás jellemző rájuk, ők az ún. kanalas, teknővájó cigányok.

 

 

11. Az 1961-es párthatározat

 

Teljes fordulat pozitív és negatív irányba.

A cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként határozta meg. Egy szociális válságkezelés köntösébe bújtatott asszimilációs törekvésről volt szó.

A határozatban leírták, hogy az országban 2100 cigánytelep van, ahol embertelen körülmények között élnek.

1971-ben országos kutatás készült a cigányokról, Kemény István vezetésével. A cigányok 3/4 része cigánytelepeken él, ahol se víz, se villany nincs. Egy népcsoport problémáját nem lehet szociális problémaként definiálni.

Szociális módon próbáltak segíteni, ami pozitívum volt. (felzárkóztatás)

Cigánytelepek felszámolása, oktatás probléma, munkába való bevezetés.

Az 1971-es kutatás idején a munkaképes korú férfiak 85%-a munkával rendelkezett.

 

 

12. A cigányság oktatási helyzete 1945-től napjainkig (közoktatás, felsőoktatás)

 

Az 50-es években analfabéta cigányok. A gyerekek egyáltalán nem, vagy csak rövid ideig jártak iskolába.

Az 1961-es párthatározat nyomán nagyobb figyelmet fordítottak a cigány gyerekek beiskolázására és tartós iskoláztatására.

Az általános iskolákban tömegesen jelentek meg a szegény gyerekek. A pedagógusok nem voltak felkészülve rá. A gyerekek képtelenek voltak megfelelni az elvárásoknak (anyanyelvük nem volt magyar, szülők primitívsége). Elkülönített iskolákban gyakran képesítés nélküli pedagógusok tanították őket, vagy kisegítő osztályokba jártak. Helyzetük lehetetlenné vált, a kisegítő iskolából a továbbtanulás lehetősége minimális volt.

A 80-as évektől szigorították az áthelyezési eljárás szabályait.

A 90-es évek elején a normatív finanszírozás a középfokú iskolákat is érdekeltté tette, hogy minél nagyobb létszámot érjenek el. Ez javította a cigány gyerekek bejutási esélyeit. Jelentős részük azonban érettségit nem adó középfokú iskolába jelentkezik. A felsőoktatásban 1% a cigány tanulók aránya. Ösztöndíjas programok segítik őket.

A 90-es években kb. 20% értelmi fogyatékos a cigány gyerekek között.

 

A családokkal való kapcsolattartás (pedagógus – szülő) az alapja mindennek. A roma gyerekkel való kutatás kapcsán az iskolák azt jelzik, hogy a gyerekkel nincs semmi baj. A szülői háttér a problémás. A gyerek a szülői mintát kezdi le követni.

Az előítéletek szocializálódtak.

Lehetőségek felkutatása, ahol a szülő és a pedagógus kapcsolatba kerül. Családlátogatások, iskolai napok. Bizalmi kapcsolat kialakítása.

A szegénységet szégyellik, soha nem jó az időpont látogatásra.

Az igazi pedagógus örül, hogy taníthat, büszke arra, hogy hány gyereket tanított. Személyiségformálás is hozzátartozik, nemcsak a tanítás. Ezért pedagógus és nem tanár.

A család intézménye válságban van. Házasságkötés kevesebb, gyerekek létszáma csökken. Társadalmi minta. A nagycsaládi rendszer szétesett, kialakult az atomizált rendszer. Szülők dolgoznak, senki sincs aki figyeljen a gyerekre (kulcsos gyerekek, galerik). A családok szétesése befolyásolja az oktatást is. Motiváció hiánya. Válság, értékrendszer hiánya. Kortárscsoport – kiközösítés (otthonról hozzák). Kábítószer, cigaretta függőség kialakul. Megismerkedés, beszélgetés, emberi kapcsolatokon keresztül lehet hatni az emberekre.

 

 

 

13. Az iskolai szegregáció típusai és jellemzői, kialakulásának okai

 

A cigány fiatalok továbbtanulását gátolja az iskolai szegregáció.

Fajtái:

Lakóhelyi szegregáció

Hiába számolták fel a cigánytelepek túlnyomó részét, kialakult a szegregációnak egy új típusú formája.

Az apró falvakból, leromló lakónegyedekből megindult a lakosság elvándorlása. A megüresedő házakba cigány családok költöztek. Az elcigányosodás miatt egyre erőteljesebb lett az elvándorlás.

Az általános iskolákban a cigány gyerekek száma ugrásszerűen megnőtt. Akis lélekszámú községek iskoláiban arányuk meghaladta az 50%-ot.

Az iskolák közötti szelekció

A nem cigány gyerekek elvándorlása. Jelentős szerepet játszanak a többségi társdalom elkülönülési törekvései. Budapesten és a megyeszékhelyeken bőven van iskola választási lehetőség. Kisebb községekben, ahol csak egy iskola van másik településre járnak. A cigányok által sűrűn lakott negyedek közelében lévő iskolák gyakran válnak cigány iskolává. A többi iskola vigyáz arra, hogy a cigány tanulók aránya ne haladja meg a veszélyesnek tűnő mértéket. Már első osztályban (tagozatos) kiszűrik a nem odavaló gyerekeket. Ha mégis bekerül az első tanévben igyekszik bebizonyítani, hogy nem odavaló, mert nem tudja teljesíteni a követelményeket.

Együtt jár a pedagógusok szelekciójával. A tanárok nem szívesen tanítanak elcigányosodó iskolákban. Presztízsveszteséget jelent.

Iskolán belüli szelekció

A cigány gyerekek iskolán belüli elkülönítését szolgáló eljárások. Különböző funkciójú párhuzamos osztályok létrehozása. Az osztályokat a pedagógiai munka és a követelményszint alapján 3 csoportba lehet sorolni: tagozatos, normál és speciális (felzárkóztató, korrekciós, kisegítő) osztályok.

 

Az iskolai előrejutást befolyásoló tényezők:

– Nagy társadalmi körülmények: Szinte minden, ami hatással lehet a gyerekre és környezetére. Társadalmi események,: ivóvíz, csatornahálózat, fürdőszoba, televízió szerepe.

– Oktatás körülményei: iskola infrastrukturális háttere, fenntarthatóság, viszonyok, kapcsolatrendszerek, tanár–tanár, tanár–diák, tanár–szülő

– Társadalmi körülmények: Mekkora településen él, hol helyezkedik el, milyen számú a lakosság. Az adott környezet felmérése. Az emberek dogoznak-e? Porta rendbetétele. Közterület milyen. Van-e iskola? Van-e orvos, gyerekorvos? Közlekedés milyen. Van-e postahivatal, telefon.

– Szellemi kapacitáshoz kapcsolódó körülmények: iskola, könyvtár, művelődési ház. Az adott iskolának milyen tanári kara van. Továbbképzés, új dolgok, mennyire lelkes vagy fásult.

Televízió: rendkívüli módon érdekli a gyerekeket. A szülő fáradt, engedi, hogy a gyerek a tévé előtt üljön. Tehermentesíti magát. Információforrás, meg kell tanítani használni. Azt közvetítik amire igény van. Határok a korosztályoknál. Vizuális kultúra – jó a szórakozásra, kikapcsolódásra. Hírműfajokkal való megismertetés. Iskola kapcsolata a családdal (családlátogatás, Pécs: Ghandi Iskola).

 

 

 

14. Cigányok a „kisegítő iskolában”

 

 

 

15. Nyelvi csoportok és nyelvhasználat a magyarországi cigányoknál

 

 

 

16. Munka és munkanélküliség

 

Az 1945 évi változás a cigányoknak az életben maradást hozta, de nem hozta meg a megélhetés lehetőségét.

A földosztásból kimaradtak, elvesztek a munkaalkalmak, amelyet a közép- és nagybirtokok nyújtottak.

Az ötvenes évektől a 80-as évek második feléig az iparosítás a cigányok foglalkoztatásának rohamos növekedését eredményezte.

Az 1971-es kutatás eredménye a munkaképes korú cigány férfiak 3/4 része állandó munkaviszonyban alkalmazásban volt. Nagymértékben javult a cigány családok megélhetése, életszínvonala, létbiztonsága és civilizáltsága.

A mezőgazdasági idénymunka is szerepet játszott főleg a nők körében.

A 80-as évek elején a kereső nők aránya felülmúlta az 50%-ot. A 80-as évek második felében romlani kezdtek a foglalkoztatási arányok. 1993 végén 57 000 volt a cigány munkanélküliek száma. A regisztrált munkanélküli ráta cigányoknál 49,68%, nem cigányoknál 12,84% volt.

Oka: iskolázottságban való elmaradás; a lakóhely: községekben, apró falvakban nagyobb a munkanélküliség; azokban az iparágakban találtak munkát, amelyek gyorsan tönkrementek; diszkrimináció, hatását nem lehet mérni.

A családok megélhetésében a láthatatlan jövedelmek jelentős szerepet játszanak. Több mindennel kereskednek. Idegeneknek gyorsan kell eladni vagy venni, a pénzből gyorsan kell több pénzt csinálni. Könnyen váltanak ,mert nincs bejegyzett cégük, irodájuk.

 

 

17. Jog és jogvédelem – a diszkrimináció típusai

 

Pozitív és negatív diszkrimináció.

Hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció): kora, neme, származásra stb. miatt hátrányos helyzetbe hozzák.

Előnyben részesítés, pozitív diszkrimináció: Egyenlő esélyeket teremtenek, ugyanolyan helyzetbe kerüljön, mint a többség. (Pl. pozitív diszkrimináció: egyetemisták 10%-a színes bőrű legyen)

Magyarországon az esélyegyenlőség fogalma működik, a pozitív diszkrimináció nem igazán.

Közvetlen és közvetett diszkrimináció.

Közvetlen pl. vendéglőbe a pincér nem engedi be, mert a cigányok mindig balhéznak. Egy egész népcsoportra vonnak le következtetést, ami jogtalan.

Közvetett diszkrimináció pl. belépés csak klubtagsági igazolvánnyal. Amikor igazolványt akar váltan azt mondják, hogy nincs rá lehetőség.

Mérés: teszteléssel. Adott helyzetben embereket odaküldenek vállalatokhoz. Cigányokat és nem cigányokat.

Személyiségi jogi per áll rendelkezésre, a személyiségi jog iránti kereslet. Kártérítést vagy bocsánatot kell kérni. A bírósági rendszer lassú.

Büntető eljárás: bűncselekmény alapos gyanújával. Pl. valakit megvernek: testi sértés, csoportosan garázdaság. Ha azért verik meg, mert cigány, az súlyosbító körülmény.

Az esélyegyenlőségi törvény készülőfélben van.

A tipikus magatartásokat leírják, ha elkövetik valaki ellen gyors eljárás, megfordított bizonyítás. A munkáltatónak kell bizonyítani, hogy jogszerűen járt el, nem diszkriminált. Nyugat-Európában bevált módszer.

A hátrányos megkülönböztetést nehéz bizonyítani.

A hazánkban élő kisebbségek jogainak védelem: 1993. 77. tv. és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa intézményének létrehozása. Amikor mégis megtörténik a megkülönböztetés a személyiségi jog megsértése miatt lehet bírósághoz fordulni. A jogsértéseket nehéz bizonyítani. Kártérítést kell fizetni vagy bocsánatot kell kérni. A bírósági rendszer lassú.

 

 

18. A cigányság kutatása

 

Néprajzi és kulturális antropológiai kutatások

Erdős Kamill megkülönböztetett vándorcigányokat és letelepedett cigányokat. Ciganológus triász kutatók a vándorcigányokat jellemezték.

Heicsinger Antal elsők között fogalmazta meg a legfontosabb 3 magyarországi cigánycsoport leírását.

A cigánycsoportok kulturális rendszerének legpontosabb leírását és elemzését a társadalom antropológiai szemléletű művekben találjuk.

 

Szociológiai kutatások

Kemény István 1893, 1971, 1993/94-es kutatásai

Szegő László

Csengey Dénes

Ladányi János és Szelényi Iván

 

 

19. A cigány irodalom és képzőművészet jellemzői

 

A roma irodalomról való ismereteink gyakorlatilag e századtól datálhatók.

A roma értelmiség érdeklődésé leginkább a mese keltette fel, közösségi funkciója magyarázza.

A roma magas irodalom kezdetei az 1960-as évekre tehető, a költészetből és folklór mesékből táplálkozik.

1970-es években folyóiratok megjelenése. Rendszeresen közölnek irodalmi szövegeket (Rom Som az első)

Magyar nyelven jelentek meg.

A különböző cigány törzsek különböző nyelvi dialektusokat használnak. A cigány irodalomban, a cigány nyelvben, romani nyelvben sok nyelvjárás van. A legelterjedtebb a lovári. 4-5% használja.

A cigánynyelv írásbeliség most alakul ki, régen csak szóbeli kultúra volt. A romani irodalmi nyelv most van kialakulóban.

Cigány irodalom: cigány nyelvű, és cigány szerzők által írt.

Lakatos Menyhért sokat írt a cigányságról.

Több világirodalmi művet fordítottak romani nyelvre (Chali Daróczi, Rostás Farkas, Nagy Gusztáv, Bari Károly)

1970 Bari Károly verseskötetének megjelenése.

A romani és a magyar nyelvű írók műveiben közös, hogy a cigány lét kitaszítottságát, a társadalmon kívüliségét jelenítik meg. Ötvözik a cigányság szociológiai valóságát, a hiedelmeket, babonákat és egy szebb életre való törekevést.

 

A cigány képzőművészt újkeletű jelenség.

1938. Horváth Vince Nyíregyházán megfaragta élete első szobrát. Sokáig senki sem követte próbálkozásait.

1960-as években naiv alkotók megjelenése. Balász János azt sugallta, hogy iskolák nélkül, a fantázia törvényei szerint is lehet festeni.

Oláh Mara is sugallat hatására kezd festeni.

Az első főiskolát végzett hivatásos képzőművész Péli Tamás volt.

Péli Tamás nyomán a magyarországi cigány képzőművészetben kibontakozott egy reneszánszos-barokkos inspirációjú festészet.

A képzőművészt tekintetében két nagy irányzat van.

Naiv festők (Oláh Mara: sugallat hatására festeni kezd. Nem tanulta soha.)

Iskolázott v. akadémikus festők (Péli Tamás: Hollandiában végezte az akadémiát. A vallás foglalkoztatta, sokat festett ebben a témában).

Jellemző, hogy a cigány képzőművészek és más művészeti ágak roma képviselői hamar kapcsolatot teremtettek egymással.

 

 

20. A cigányzene és a cigányok zenéje

 

A 19. sz. elején megjelent a verbunkos zene (műzene, mert van szerzője).

Hozzátartozott a nemzeti kultúra kialakulásához. Zeneszolgáltatást nyújtottak az ivászathoz, toborozáshoz.

Lenézték a szórakozást biztosító embereket. Kevés volt belőlük, a cigányok felfedezték, hogy a megélhetés forrása.

1790-ben 1700 cigány zenészt írtak össze, 100 évvel később 170 ezret. Ők játszották a magyar nótát. Bejárták Európát, elit foglalkozás volt. Kb. 200 éven keresztül tudta megőrizni ezt a cigányág. Romantikus kép alakult ki a cigányzenészekről (Jókai). Tehetségesek voltak, képezték magukat. A legtöbben zeneakadémiát végeztek.

A 60-as, 70-es években nagy felfutás, hortobágyi.

Cifra György a legnagyobb magyar zongoraművész cigány volt.  56-ban elment, francia állampolgár lett. A Cifra alapítványt hozta létre.

A klasszikus cigányzene hanyatlik. Romungrók játszák.

 

A cigányok zenéje a 80-as évek közepe, vége felé jelent meg. A nép zenéjéről van szó. Szinte kizárólag oláh cigányok játszották. Délszlávos beütésű zene. Kannák, kanalak, használata. Általában Ki Mit Tud-okon lépnek fel.